Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 43 helyen telkenként vetették ki, 2 pondus volt és Szent István király napján kellett fizetni.75 A servitium egy formája volt, hogy a lakosság szükség esetén a várbeli ciszternát köteles volt vízzel feltölteni. Ezt védelmi szempontok indokolhatták, és a várnagy követelhette meg a lakóktól. A király Újhelyen is igényt tartott a descensusra, azaz a beszállásolási jogra. A város tehát köteles volt a királyt és kíséretét megvendégelni, amit a fent említettek szerint a királyok valószínűleg igénybe is vettek. A király engedélyezte a polgároknak javaik szabad adományozását és hagyományozását. A helyiek földjeikkel szabadon folytathattak adásvételt, vagy adhatták őket kegyes alamizsnaként egyházi intézményeknek, amennyiben a vevő is vállalta az ingatlant terhelő kötelezettségek teljesítését. A város telepített jellegére utal az a feltétel, hogy a lakóknak telkükön egy éven belül házat kellett építeniük. Amennyiben azonban ezt nem tették meg, az ispán elkobozhatta a telket és olyan hospeseknek adhatta, akik vállalták a kötelezettséget.76 Az újhelyi hospesek a legalapvetőbb jogi kiváltságokat is megkapták: a pataki várnagy helyett az általuk állított bíró ítélkezhetett felettük a kisebb ügyekben, akit évente letehettek és újraválaszthattak. A nagyobb ügyeket (lopás, rablás, vérontás és emberölés) a király elé terjeszthették. Ha bírájuk a kisebb ügyekben nem szolgáltatna igazságot a polgároknak, akkor az újhelyi várnagy elé idézhették, aki ítélhetett felette.77 Ezzel a rendelkezéssel a bíráskodás folyamatosságát akarták biztosítani a polgárok számára. Az újhelyi kiváltságlevél a kor privilégiumai közül az egyetlen, amely bizonyos feltételek mellett idegen joghatóság alá helyezte a lakókat. Ha háború esetén a városiak a várba menekülnének, akkor a várnagy ítélkezhetett felettük, a helyi plébánossal együtt, akit a király a helyetteseként nevez meg. Ha pedig a várnagy mértéktelenül ítélne, a plébános a domonkos és ferences szerzetesek tanúsága mellett panasszal élhetett.78 Fontos rendelkezés volt még emel75 A földbér letételének időpontja azonban később megváltozott, a 16. század közepétől ugyanis már Szent Mihály ünnepe volt a fizetés napja. Tringli: Sátoraljaújhely kiváltságai 254. 76 „... cum ipso loco et cum omnibus edificiis super ipso loco constructis vendendi, dandi, donandi vel in elemosinam conferendi liberam et absolutam habeant ac plenariam potestatem. Si qui vero super locis sibi traditis edificare nollent, infra annum dedimus auctoritatem eidem castellano nostro." - Elenchus 53. 77 Uo.: „.. .nec comes de Pótok pro tempore constitutus ipsos poterit iudicare, sed villicus ipsorum, quem pari et consona voluntate sibi elegerint in villicum, in causis minutis ipsos iudicet et si aliquas causas idem villicus propter sui arduitatem discutere de iure non posset, ad nostram presentiam deferre debeat decidendas", illetve „Si vero aliqua lis oriatur sub aliquo villico preter causas furti, latrocinii, effusionis sanguinis vel homicidii, que minoris cognitionis requirit examen, villicus iudicare possit, vel si negligens esset et nolet iustitiam facere querelanti, extunc idem villicus ad castellani presentiam evocetur, de quo castellanus iudicium facere possit a nobis sibi tradita potestate." 78 Uo.: „Volumus etiam, quod cum necessitate ingruente, quod Deus avertat, hospites nostri de Satureleu ad castrum nostrum de Saturhyg convenerint, iudicio castellani nostri pro tempore constituti debeant subiacere, qui eos iudicare debeat auctoritate nostra pariter cum plebano ita, quod si modum excesserit in iudicio idem plebanus vice persone nostre de immoderato iudicio dictum castellanum debeat prohibere, et hoc facere debeat testimonio fratrum
