Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján - 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere
II. Az önkormányzat meghatározói a középkori Hegyalján 1. A Hegyalja mezővárosi fejlődésének történeti háttere Könyvünk célja elsősorban az, hogy az önkormányzat működését és annak társadalmi-jogi hátterét bemutassa. Az önkormányzat fejlődése ugyanakkor szoros összefüggésben áll a terület és az ország történetének alakulásával, a birtokosok változásaival. A Hegyalja történetét a fentiek szem előtt tartásával követem végig, azaz leginkább azokra az eseményekre koncentrálok, amelyek hatást gyakorolhattak a tanács működésére és a polgárok érdekeinek érvényesülésére. Elsősorban a két legjelentősebb helység, Patak és Újhely történeti eseményeit kell bemutatnunk, amelyek komolyabb, 13. századi városi előzményekkel is rendelkeznek és a későbbi középkorban is a környék urbanizáltabb települései közé tartoztak. Mellettük részletesebben csak azokról a hegyaljai mezővárosokról, vagy falvakról szólunk, ahonnan az önkormányzat működésének vizsgálatára is alkalmas dokumentum maradt fenn.58 Három, az önkormányzatot befolyásoló tényezőre érdemes megkülönböztetett figyelmet fordítani. Az első a települések története és jogi kiváltságai. Ezek biztosították ugyanis azokat a szabályozó elveket és feltételeket, amelyek a tanács működésének és funkcióinak jogi kereteit alapvetően meghatározták. A második a szőlőművelés, ami komolyan hozzájárult a széleskörű önkormányzat kialakulásához, sőt az egész térség jellegét a modern korig meghatározta. A harmadik a mindenkori földesúr és a mezőváros viszonya. Lényeges kérdés, hogy az adott település birtokosa és mások hogyan viszonyultak a mezővárosok lakosságához, mennyire vették figyelembe a polgárok érdekeit. Néhány szerencsés esetben azonban nem csak a földesúr, hanem a polgárok alapvető érvényesülési törekvései is megfigyelhetők. Patak és Újhely A hegyaljai mezővárosok önkormányzatának gyökerei a 13. századba nyúlnak vissza. A Hegyalja területe 1200 körül királyi birtok volt, és a pataki er- dőispánsághoz tartozott. Ispánjáról az első ismert adat 1219-ből származik, ő azonban nem várispán volt, mivel ekkor sem vár nem épült még itt, sem pe58 Ezért van az, hogy - talán kissé vitatható módon - az egyik legjelentősebb környékbeli mezőváros, Tokaj, illetve például Szerencs történetéről is hallgatok. 1526 előtti mezővárosi kiadványuk ugyanis nem maradt fenn, önkormányzatukról pedig szintén nincsen értékelhető adatunk a középkorból. A dolgozatban érintett jelentősebb települések történetével kapcsolatos összefoglaló táblázatot lásd a 3. függelékben.
