Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 1. A mezővárosi tanács illetékessége, személyi és területi hatálya
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 183 A sok pozitív adat mellett arra is van azonban példa, hogy az ingatlanügyben résztvevők bizonytalanok abban a kérdésben, hogy vajon kellőképpen felhasználható lesz-e a mezővárostól kapott oklevél a későbbiekben birtokjoguk igazolására. Ilyenkor a biztonság kedvéért a mezővárosi tanács által kiadott oklevelüket mással is átíratták, vagy megerősíttették. így például a már említett telkibányai Kroprer György mostohafia, Mátyás pap mostohaapjának a város által oklevélbe foglalt 1444. évi végakaratát íratta át utólag közjegyzői oklevélbe, 1479-ben. Jellemző, hogy György a végrendeletről már 1438-ban dokumentumot állíttatott ki a gönci, a telkibányai és a ruszkai plébános közös kiadványában, Mátyás pedig a már szintén említett 1450. évi végrendeletét foglaltatta az egri káptalannal írásba.664 A mezővárosok oklevéladásának és intézkedéseinek hatálya a fentiek alapján személyileg elsősorban saját polgáraikra terjedt ki, de minden olyan esetben mások felett is érvényesült ez a joghatóság, ha az illetőnek, vagy egyházi intézménynek a mezőváros határán belül volt valamilyen birtoka. Ezek után lássuk, hogy milyen területeken érvényesült a tanács joghatósága. Ha csak az ingatlanforgalomból indulunk ki, azt tapasztalhatjuk, hogy a magisztrátus a leggyakrabban a település határában lévő szőlőhegyeken, szántókon és vizeken fekvő ingatlanok esetében járt el. Hogy ez valóban így volt, jól mutatja az a logika is, ahogy a leleszi konvent, amikor egy újhelyi szőlő ügyében adott ki oklevelet, nem csupán a szokásos módon megjegyezte, hanem kifejezetten hangsúlyozta és egyértelműen körül is írta, hogy a szőlő a mezőváros területén belül van.665 Az adásvételi szerződések alapján pontosan meg lehet határozni, hogy melyek voltak azok a területek, ahol az egyes oppidumok eljártak.666 Patakon eszerint szőlők esetében szó esik Hotyka faluról, a Hosszú- (longus) hegyről, a Magas-hegyről Zapchal falu szomszédságában, a Meger-hegyről, a Sthaiva-hegyről és az Achanadhegeről. A Király-hegyen (in monte regis) egy kőbánya mellett feküdt a legtöbb szőlő. Más esetben egy telekről van szó, amely a város Fyzerucha nevű részén fekszik.667 Újhely magisztrátusa a következő területeken intézkedett: a sulco-i földön, a toronyai út mellett, a Tonrakathyán túl, Dersekuta közelében, a Hozyabengh cserjésnél, Varpathaka területén, a Baxaluget területén, Corpasfolde területén, a bári út mellett, a pálosok szomszédságában a lygethben, Laazban, az Egercze nevű helyen, és a Zaloka birtokon.668 A szőlőügyletek a helyi szőlőhegyekhez köthetők, így a Kisszéleskő, Széleskő, Köves-hegy, Banyehege, a Fekete-hegy, a Magas-hegy, a Bári-hegy, a Szár-hegy valamint a Vár-hegy (in monte castri) voltak a 664 DL 13 819. A többi: Bándi: Pálosok oklevelei 589-591. és 595. 665 A szóban forgó szőlő „in promontorio Fekethehegh vocato, intra veras metas territorii oppidi Wyhel" helyezkedik el. - DF 216 531. 666 Ezek közül több környékbeli, középkori eredetű szőlőhegyet említ Nagy: Oremus 98-100. 667 DL 57 233., DL 76 664., DL 47 939., DL 77 082., DL 19 715., DL 76 494., DL 76 627., DL 51 936. DL 4430., DL 4554., DL 5634., DL 6258., DL 7194., DL 8611., DL 10 294., DL 10 413., DL 10 871., DL 12 029., DL 12 793., DL 16 163., DL 17 750., DF 233 939. 668
