Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai - 1. A mezővárosi tanács illetékessége, személyi és területi hatálya
V. A mezővárosi tanács hatásköre, illetékessége és feladatai 175 városi) között. Mégis elmondható, hogy míg a város egyaránt állított ki csak polgárok, illetve polgár és egyház közötti ingatlanügyletről is oklevelet, addig a különböző plébánosok által kiadott, tucatnyinál is több újhelyi illetőségű, birtokügyleti témájú oklevél között csupán egyetlen olyat találtunk, amelyben nem szerepelt a kolostor, hanem két polgár között játszódik le. Ebben a korai (1318) oklevélben Vitomér pataki plébános előtt Szőke (Zeuke) és fiai: Miklós, Domonkos és János a Ronyván lévő malmukat 16 és fél márkáért eladták Zellak fiainak: Istvánnak és Imrének.632 Bár ez nem lehet döntő érv arra vonatkozólag, hogy mely esetekben járt el a város és az egyház, de annyit mindenesetre jól mutat, hogy az egyház leginkább egyházi intézményt érintő és ezért gyakran kifejezetten a kánonjog alá tartozó ügyekben állított ki öröklevelet. Az sem lehetetlen, hogy ez az eljárás kifejezetten a pálosok igényeit tükrözte, azaz ők ragaszkodtak ahhoz, hogy ügyeik plébánosi oklevélbe kerüljenek. Az első fennmaradt újhelyi birtokügylet 1307-ből ismert. Ekkor Achilles pataki plébános és Benedek újhelyi perjel előtt Sada és felesége: Karácsony (Karachuna) örökösök híján az általuk telepített szőlőt haláluk után a Szent Egyed kolostorra hagyták. Városi kiadású, birtokforgalommal foglalkozó oklevél azonban csak 1349-ben jelent meg, amikor helyi polgárok hagytak szőlőt a pálosokra.633 Az ingatlanforgalommal foglalkozó egyházi oklevéladás tehát a források szerint korábban megkezdődött, mint a mezővárosi, és a mezővárosi és az egyházi oklevéladás később is párhuzamosan működött egymás mellett Újhelyen. Viszonyukra az is fényt deríthet, hogy különböző okokból három, nem mezővárosi kiadványban is szerepelnek a tanács tagjai. Vajon minek köszönhető, hogy az ingatlanügyekben nem a tanács járt el, holott jelen volt és közreműködött azokban? Egy 1486. évi ügyben, amelyben Slupcha-i Mátyás fia János közjegyző bocsátott ki dokumentumot, szerepelt Bári Fábián, Szabó Péter és Hasas (Hasaas) György újhelyi esküdt is. Az oklevél a pálos és az ágostonos kolostor között folyó malompert örökíti meg. A két kolostor malmainak gátjairól folyt a vita, amelyeket a tanácsnokok is megszemléltek, és azok állapotáról eskü alatt tettek tanúságot a közjegyző előtt.634 A tanácstagok jelenléte ebben az esetben érthető, itt ugyanis mint a mezővárosi hatóság képviselői (a malom Újhely határain belül helyezkedett el), illetve mint általában „közhitelű" személyek vettek részt a döntés folyamatában, mivel azonban két egyházi intézmény ügyében kellett oklevelet kiadni, nem a tanács, hanem a közjegyző tette azt meg, nyilván a klerikusok kérésére. Egy másik alkalommal is megmagyarázható a tanácstagok szereplése. 1420-ban Miklós pataki plébános vikáriusa által Patakon kibocsátott oklevél632 A plébánosi oklevelek regeszta formájában kiadva Bándi: Pálosok oklevelei passim. Az említett kivételt lásd Uo. 691. 633 Bándi: Pálosok oklevelei 689-690. Az első újhelyi kiadvány: DL 4026. 634 Bándi: Pálosok oklevelei 709-710.
