Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 3. A tanács társadalmi háttere (családi kapcsolatok és ingatlanbirtoklás)
III. A tanács és társadalmi háttere 141 pálosokra. Ingatlanjai között szőlők, szántók és egy telek is szerepelt. Igaz, az ő hivatalviseléséről nem rendelkezünk adattal.503 Az egyház iránti bőkezűség egyébként általánosnak tekinthető a jobbágyság körében Magyarország más területein is, főként, ha a pálosokról beszélünk. Ok ugyanis mindenhol nagy adományokat kaptak. Ennek oka leginkább az volt, hogy regulájuk nagy hangsúlyt fektetett az imádkozásra, és ezzel a világ szemében is kellőképpen biztosították létjogosultságukat.504 Ez az oka annak, hogy népszerűségük csaknem vetekedett a ferencesekével. A polgárság azonban néha az egyszerű adományokon is túllépett a vallásosság tekintetében. 1349-ben az újhelyi Goluh Jakab fia, János a helyi Szent Egyed-kolostor frátere volt. 1472-ben hallunk Szikszón a néhai Smokoda Miklós nevű polgárról, aki - miután ugyanott fekvő, Smokoda nevű szőlőjét a lech- nici karthauziaknak adományozta - a rendbe belépve életét a szerzetesek között fejezte be.505 A középkori hegyaljai mezővárosi társadalom fontos jellegzetessége, hogy - hasonlóan más szőlőtermelő vidékekhez - a polgárok gyakran vidékiként szerepeltek más településeken, és néha ott is kötöttek házasságot. Ez egyes esetekben költözést is eredményezhetett. Az egyik példa erre a Perey család volt, amely Liszkán, Tállyán és Szántón is felbukkant a középkor végén. Először 1484-ben Liszkán szerepelt egy bizonyos Perey Mihály - mint szőlőszomszéd - de rokonságát a többi Pereyve 1 okleveles adattal sajnos nem tudjuk alátámasztani. Ennek ellenére, mivel ez a megkülönböztető név egyáltalán nem volt elterjedt a térségben, megkockáztatható, hogy ő is a családhoz tartozik. 1520-ban és 1521-ben a tállyai Perey György halála előtt tett végrendeletéről és az azzal kapcsolatos perről esik szó. György mellett megemlítik még ekkor feleségét, Erzsébetet, illetve leányukat, Annát is. Az ekkor említett Perey Lőrinc valószínűleg György testvére lehetett. Van adatunk emellett még Perey Ambrusról is, aki addigra már szántói lakos lett. A szántói kapcsolatot egyébként az is bizonyítja, hogy a végrendelkezés tárgyából - ami egy tállyai szőlő - György 1 forintot a szántói Szűz Margit egyházra hagyott.506 503 DL 8611. és DL 8612. 504 Mályusz: Egyházi társadalom 261. A mezővárosi lakosság körében meglévő népszerűségüket mutatja, hogy a pálosok a kegyes adományok kedvezményezettjei közül messze kiemelkednek a kapott javak mennyiségét illetően a középkor végén. Gulyás: Mezővárosi kegyes adományok 197. A jobbágyok a legtöbbször ingatlant adományoztak a pálosoknak, azon belül is szőlőt, míg ingóságokat, valamint közvetett és közvetlen pénzadományokat inkább csak a városi polgárság, a nemesség és a papság hagyott rájuk. Ezt az F. Romhányi Beatrix által összegyűjtött adatok is igazolni látszanak. F. Romhányi: Közvetlen és közvetett pénzadományok. 505 DL 4026.: „frater Iohannes filius Iacobi Goluh de claustro Beati Egidii". János tehát nem csupán egyszerű polgár volt, ahogyan azt Bándi Zsuzsanna írta regesztájában. Vö. Bándi: Pálosok oklevelei 693. A szikszói példa: DL 17 342. DF 217 915., DF 217 941., DF 264 539. 506
