Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 3. A tanács társadalmi háttere (családi kapcsolatok és ingatlanbirtoklás)
134 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján A késő középkori mezővárosi vezető réteg már csak azért sem érhette el az imént pataki és telkibányai példák segítségével illusztrált társadalmi szintet, mert gyökeresen más eredettel és gazdasági erővel rendelkezett. A hegyaljai mezővárosok elitje nyilvánvalóan a szőlőtermelés és borkereskedelem segítségével tudott jobbágyi helyzetéből - ha nem is jogilag, de gazdasági szempontból mindenképpen - kiemelkedni. Vegyük most sorra, hogy ez a mezővárosi vezető réteg milyen társadalmi és családi kapcsolatokkal, valamint anyagi helyzettel bírt! Patakon az 1330-as évekből ismerjük Bacsa fia Petőt (Pethew filius Bacha), aki 1332-ben és 1334-ben is bíró volt. Testvére, Egyed fia Bacsa fia Pál 1334-ben vásárolt egy szőlő telepítésére alkalmas földet három garasfertóért és három dénárpondusért a településen. Ugyanitt 1421-ben egyszerre két testvér is benne volt a tanácsban esküdtként, mégpedig Erdélyi (de Eerdel) László és János, ugyanabban az időpontban.478 Az 1495-ben Zsigmond király 1429. évi pataki kiváltságlevelét a pataki polgárok nevében a leleszi konventtel átírató Nemes András nagy valószínűség szerint rokona lehetett Nemes Gergelynek, az 1491. év egyik esküdtjének. Nem véletlen, hogy ezt a fontos megbízatást is a vezető réteg egy tagja intézte.479 Újhelyen a forrásadottságnak köszönhetően az is tisztán megfigyelhető, hogy egy-egy módosabb család több tagja is részt vett a mezőváros irányításában. így az 1355-ben és 1367-ben esküdt Mikus fia Веке után annak fia, Tamás is a bírói székbe került 1375-ben, Веке Mátyás pedig 1389-ben lett esküdt. Rokoni kapcsolat lehet Balázs esküdt (1386) és Balázs fia István esküdt (1389,1400) között is. Csók (Czok) Jakab 1457-ben volt esküdt, míg Csók (Chok) Pál 1477-ben. Elképzelhető, hogy rokoni kapcsolat fűzte még őket az 1509-es bíróhoz, Csók Miklóshoz, valamint az 1515-ös bíróhoz, Csók Benedekhez is. Sós Mihály, akit már többször is említettünk, egy alkalommal volt bíró (1475), de a bírói székbe került Sós Albert is (1505), akiket valószínűleg szintén rokoni szálak fűztek össze. Kapcsolat lehetett Dorgo Péter (esküdt 1477-ben) és Dorgo István (esküdt 1513-ban), Farkas László (négyszer is esküdti címet töltött be 1449 és 1451 között) és Farkas Mihály (az 1504-es év bírója), valamint Fülöp Pál (esküdt 1449-ben) és Fülöp Tamás (esküdt 1465-ben) között. Rokona lehetett egymásnak Varró Gál és Varró János (1420 illetve 1475 esküdtjei). Hosszabb időszakot átölelő családi kapcsolat lehetett a Szakái (Zakói, Za- col) család tagjai között. Szakái István, aki 1415-ben esküdt, 1435-ben pedig bíró volt, talán rokona volt az 1449-es év egyik esküdtjének, Szakái Mátyásnak. Felbukkan azonban még egy Szakái megkülönböztető nevű személy: Simon, aki 1477-ben viselt esküdti tisztséget. Ha valóban kapcsolat állt fenn közöttük, akkor elmondható, hogy a család nagyjából 60 év alatt legalább ötször viselt hivatalt Újhelyen. 478 Bacsa fiai: DL 76 452., DL 76 478. és DL 76 494. A másik adat: DF 221 294. Andrásra lásd DL 12 052., Gergelyre: DL 19 715. 479
