Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 2. A bíróválasztás és a tisztségek betöltésének főbb elvei
128 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Mellettük még többen voltak legalább három, illetve két esetben az esküdti hivatalban.458 Elképzelhető a fentiek alapján, hogy a településük vezetésében részt vevő polgárok egy része egyáltalán nem került a bírói székbe, hiába volt többször is esküdt. Nyilvánvaló, hogy a bírói cím kifejezetten jó vezetői képességet követelt meg a betöltőjétől. A mezőváros érdekeiért való határozott fellépéshez ugyanis hasznos adottság volt, ha a bíró tehetséggel és erős egyéniséggel egyaránt rendelkezik. Annak ellenére azonban, hogy nem az összes tanácstag lehetett a későbbiekben bíró, az ilyen „másodhegedűs" szerepet betöltő polgárok természetesen hasznos munkatársak lehettek a település mindennapi életének gördülékeny intézésében. Ha a kérdést másik oldalról nézzük, a bírói cím betöltése előtt több személynél is kimutatható a korábbi esküdti cím viselése. Az esküdtség betöltése nyilvánvaló módon elősegítette a hivatali tapasztalat megszerzését, hogy aztán a későbbiekben a tanultakat a bírói székben is kamatoztathassa az illető. A már említett János fia Dénes 1375-ben és 1383-ban is felbukkan a forrásokban esküdtként, majd ezután három alkalommal töltötte be a bírói tisztséget. 1375 és 1391 között tehát legalább ötször viselt hivatalt Újhelyen.459 Ugyanott Apród Antal 1419-1420-ban esküdtként jelenik meg az oklevelekben, majd 1420-ban és 1427-ben bíróként szerepelt. Esküdt volt bírói címe előtt Szakái (Zakal) István (1415, majd 1435), Jakab fia Domonkos (1367 és 1382), valamint Tivadar fia László is (1353, 1362).460 Más településekről is rendelkezünk ilyen példákkal. Patakon a már említett Pál fia János 1356. évi esküdtsége után lett bíró. Tolcsván Faggyas János 1505-ben még esküdt volt, tíz évvel később pedig a bírói székbe került. Szikszón Szatmár (Zathmar) Lukács 1482. évi bírói címe előtt kereken tíz évvel szerepelt esküdtként a tanácsban.461 Telkibányán Wendel János 1428. évi esküdti címe után 1444-ben már bíróként vette ki részét a város vezetéséből.462 A felsoroltak között vannak, akik tartósan meg tudtak maradni a tanácsban. János fia Dénes hivatali pályája legalább 16 évet ölelt fel. Hosszabb ideig tudott még a tanács közelében maradni Vas János, akinek tevékenysége 20 éves perióduson ívelt át (1400-1420). Boda fia István esküdtsége az 1383-1400 közötti időszakra esett. Kolbász István első és utolsó esküdtsége között pedig 30 év telt el. A „csúcstartónak" azonban az a Balázs fia István esküdt tekinthető, aki 1389 DL 14 317., DL 14 453., DL 14 898., DL 15 141., illetve DL 14 453., DL 15 141., DL 17 631., DL 18 590. A pataki Mátyás fia Tamás - DL 51 842., DL 77 082., DL 77 277, DF 219 468. 458 A három esküdti címmel rendelkezők Szikszón: Kis (parvus) Benedek és Damján János (mindketten 1472-1484 között) - DL 18 694., DL 17 342., DL 17 345., DL 17 346., DL 17 347, DF 215 070., DF 270 458. és Weres (máskor rufus) János (1406-1414) - DL 9159., DL 10 258., DL 70 768. Patakon: Nagy (magnus) Barnabás fia, Miklós (1342-1346) - DL 51 371., DL 76 674., DL 76 678., DL 76 757. stb. 459 Esküdt: DL 6258., DL 6980. 460 Apród Antal: DL 10 871. és DL 8826.; Zakal István: DL 10 413., DL 12 793.; Jakab fia Domonkos: DL 5550., DL 6980.; Tivadar fia László: DL 4329., DL 5151. 461 A vonatkozó jelzeteket lásd 454. és 456. jegyzet. DL 11 976. és DL 13 819. 462
