Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 2. A bíróválasztás és a tisztségek betöltésének főbb elvei
126 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján Szavazni csak az akkori tanácstagoknak és a helyi prédikátoroknak volt joguk. A főbíró és a két szolgabíró megválasztása után egy harmadik szolgabírót is választottak a nép közül.446 Mivel a középkori Hegyalja mezővárosainak bíróválasztási szokásait nem ismerjük, annak időpontját is csupán nagyjából tudjuk meghatározni és csak néhány esetben. A mezővárosi kiadványok tanácsnévsorait összevetve ugyanis - amennyiben feltételezzük, hogy egyrészt a tanácsválasztás időpontja a középkor folyamán nem változott, másrészt a tanácsok tagjait az adott években nem választották újra - több-kevesebb sikerrel meg lehet állapítani azt az időszakot, amelyben a tanácsválasztás történhetett. Ehhez azonban csak Újhely esetében áll rendelkezésünkre elegendő számú városi kiadvány. Itt tudjuk azt, hogy bíróváltás volt 1383. január 5-e és május 10-e között, de a kör tovább is szűkíthető. 1420. január 26-án Vas János bíró mellett Apród Antal és Kowak Miklós esküdtek álltak a város élén. Ugyanakkor 1420. február 10-én már Apród Antal volt a bíró és Ilus László, illetve Varro Gál voltak segítségére a vezetésben. A tisztújítás tehát valamikor január 26. és február 10. között történhetett. Mivel a vezetőváltás a városokban mindig ünnepnaphoz kötődött, joggal feltételezhetjük, hogy ez a nap Újhelyen a Gyertyaszentelő Boldogasz- szony napja volt, azaz február 2-a.447 Ugyanilyen módszerrel elvégzett vizsgálat alapján Patakon január 20. és május 1. között, Liszkán január 1. és április 22. között volt a tanácsválasztás.448 Véleményem szerint egyáltalán nem véletlen ez a korai, téli-tavaszi időszak. Könnyen elképzelhető, hogy - monokultúrás mezővárosokról lévén szó - a választás is a szőlő műveléséhez kötődött, és a szőlőmunkák kezdetét megelőzően zajlott le.449 Szikszón ellenben, ahol hasonlóan nagy jelentőségű volt a szőlőművelés, de amely település egészen más múlttal rendelkezett, mint a hegyaljai mezővárosok, az év második felében, mégpedig július 14. és október 15. között választhatták meg a tanács tagjait.450 A koraújkorban egyébként már január 1., 1736-tól pedig december 31. volt a tisztújítás hagyományos időpontja a mezővárosban.451 446 Németh: Mezővárosi törvények 46-47., 76-77,97-98. Tárcái mezőváros törvénye: Uo. 25-59. 447 DL 6980. és DL 8826. valamint DL 8826. és DL 10 880. 448 Az időszak megállapításához felhasznált oklevelek: Patak - DL 76 478., DL 76 494., DL 76 584., DL 76 598., DL 76 664., DL 76 678., DL 76 988. Liszka - DF 258 868., DL 18 007, DF 272 257, DF 264 536., DF 264 539. 449 A szőlőmunkák Böjtmás havában, vagyis márciusban kezdődtek. Az adózás, azaz a hegy vám fizetése is a szőlőművelés menetéhez kötődött. Solymosi: Földesúri járadékok 178-179. 450 A más múlt alatt a rövid királynéi civitas-létet és a számos kiváltságlevelet értjük. Az időszak meghatározásához felhasznált oklevelek: DL 70 768., DL 9452., DF 270 458., DL 17 342., DF 283 260., DF 218 421. Bácskai Vera ehhez hasonlóan határozta meg a tanácsválasztás időpontját a településen, bár valamivel tágabb időintervallumot adott meg. Vö. Bácskai: Mezővárosi önkormányzat 16. 451 Németh: Szikszó autonómiája 538.
