Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 1. A tanács tisztviselői és szerkezete
III. A tanács és társadalmi háttere 115 és az „esküdt bíró" kifejezés itt minden bizonnyal ugyanazt jelenti, az eltérés mindössze terminológiai jellegű lehet. 1474-1475-ben új forma jelent meg a tanács összetételében. Ekkor a bíró mellett három vagy négy esküdt és polgárok (cives) szerepelnek a forrásokban.425 1477 és 1481 között nincs külön bíró, ehelyett öt egyenrangú személy kerül említésre, akik mellett a cives kifejezés jelenik meg. Ez nem más, mint a húsz évvel korábban már megjelenő forma felelevenedése, annyi különbséggel, hogy egy fővel kevesebb személyből áll a magisztrátus. Egy esetben indices et iurati szerepel (1481). Valószínű, hogy az oklevél a tanács tagjait, mint csoportot illette ezzel a kifejezéssel.426 A következő adat 1504-ből származik. Innentől az 1510-es évekig egy bíró és három vagy négy esküdt alkotja az oklevelekben a város vezetését.427 A legfontosabb, de jelenleg megválaszolhatatlan kérdés a fentiekkel kapcsolatosan az, hogy mi okozhatta a magisztrátus szerkezetének folytonos változásait? Logikusan hangzik, hogy a tanácstestület szerkezeti felépítése részben a hagyományon alapult, részben pedig a polgárok egymással történő - a pillanatnyi belső hatalmi viszonyoktól függő - megállapodásának eredményét tükrözhette. A kiváltságlevél ugyanis általában nem határozta meg a tanács tagjainak létszámát.428 Egy tényező vethető fel talán még ebből a szempontból: kérdéses, hogy a földesúrnak lehetett-e vajon valamilyen szerepe a tanácsszerkezet változásaiban? Mivel a rendszer alapvetően a szokásjogon alapult és belső ügynek számított, a megfelelő válasz talán az lehet, hogy nem, de sem ezt, sem az ellenkezőjét nem lehet sajnos megfelelő módon bizonyítani. Patakról szintén aránylag nagyszámú forrásunk maradt fenn, amelyek főként a 14. századra vonatkoznak. Patak jelentősebb település volt Újhelynél, és talán ennek is köszönhető, hogy a tanácstagok száma itt már a korai években is magasabb volt annál. Az alábbiakban továbbra is csupán az oklevelek intitula- túra-változásaira támaszkodhatunk. Az 1340-es évekig az oklevelek alapján a pataki tanács élén általában 2-3 bíró állt, akik mellett - amennyiben ez fel van tüntetve - négy esküdt, illetve az universitas hospitum alkotta a város vezető rétegét. Ez alól mindössze egyetlen kivétel van, mégpedig 1334-ben, amikor a bíró mellett hat esküdtet említenek a zi - szerintem tévesen hogy azok nem tartoztak a tanács soraiba - Németh: Mezővárosi önkormányzat 322. A hat főből álló tanácsszerkezet a Hegyalja területén kívül is megjelent, mégpedig nagyjából ugyanekkor. Az 1440-es évek közepén Leleszen egy alkalommal bíróból és 5 esküdtből állt a tanács, igaz máskor 8 esküdtről beszélnek a források. - DF 234 278. és DF 234 276. 425 Többek között: DL 15 141. 426 DL 18 005., DL 18 299. és DL 18 590. 427 1504 és 1515 között: DL 67 367. (ez az egyetlen példa négy esküdtre), DL 35 797, DF 216 809., DL 21 935., DF 217 307. 428 A kiváltságlevelek mindig intézkedtek a bíróválasztásról, de ennek időpontjáról, módjáról és általában a részletekről annál kevésbé. Ezt a kiváltságolók a város szokásjog által szabályozott belügyének tekintették. Fügedi: Városprivilégiumok 280-283.
