Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
I. A középkori mezőváros, mint a történeti kutatás tárgya - 1. A mezővárosok helye és szerepe a középkori magyar városfejlődésben
I. A középkori mezőváros, mint a történeti kutatás tárgya 1. A mezővárosok helye és szerepe a középkori magyar városfejlődésben2 A középkori magyar mezővárosi fejlődés alapvető kérdései és a magyar városfejlődésben betöltött szerepük megítélése elválaszthatatlan attól a képtől, amely történészeink körében általában a középkori magyar várossal és annak eredetével kapcsolatosan kialakult.3 A magyar történettudomány a 19. században fordult először városaink története felé. Az első, a magyar városfejlődéssel kapcsolatos vélemények a kor romantikus és nacionalista felfogását tükrözték. Az egyik alapvető probléma az a nemesi történetszemlélet volt, amely a hódító nomád harcos eszményképét tette magáévá, annak tradíciójával teljes mértékben azonosult és ezért nagyfokú érdektelenséget mutatott a városok és lakóik iránt. Ez alól a hatás alól későbbi, polgáriasodottabb történetírásunk sem tudta magát teljes egészében kivonni. Felfogásuk szerint a magyarság nem volt érdekelt a szellemiségétől teljes mértékben távol álló letelepült városi életmód folytatásában, sőt, nem is értett a városok építéséhez. A magyar városok kialakulásának kérdésére ezért azt a választ adták, hogy a várost, mint intézményt a középkorban betelepülő német polgárság nyugatról hozta magával. Ezt a magyarázatot számukra az a tény is igazolhatta, hogy a 19. század magyarországi polgárságának döntő hányada valóban német etnikumú volt.4 A német eredet elmélete az első világháború utáni években aktuális politikai tartalommal is párosult. Gyakorlatilag ennek ellensúlyozására született az a koncepció, amelynek nagyszabású kifejtése Pleidell Ambrus nevéhez fűződik. Szerinte a magyar városok első lakói, a latinok vagy vlachok az ókori Pannónia romanizált népességének leszármazottai voltak, azaz a római városi kultúra bizonyos keretek között egészen a középkorig fennmaradt a Kár2 A fejezet jóval részletesebb változata megjelent: Gulyás: Középkori mezővárosok. 3 A téma elméleti megalapozására lásd Györffy Gy.: Budapest története 219-235. A középkori magyar városok általános jellemzőire: Granasztói: Középkori város. Az 1990-es években a magyar várostörténet-írás módszertanilag is megújulva vett új lendületet a hazai kutatásban. A középkori és újkori városfejlődéssel foglalkozó friss szakirodalom összefoglalása: Szende - H. Németh: Research on the Towns. 4 A német eredet elméletének főbb képviselőivel, érveikkel és az álláspont cáfolatával kapcsolatosan általánosságban lásd Mályusz: Városi élet. A német eredettel szemben általában Debrecent és Szegedet hozták fel ellenpéldaként történészeink, hiszen mindkettő már a középkor folyamán aránylag urbanizált és jelentős, magyar lakosságot magába foglaló város volt. Györffy I.: Nyíregyháza és Debrecen és Szabó: Die Entstehung.
