Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 1. A tanács tisztviselői és szerkezete
106 Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján jelen, ahányat a helyi szokásjog ilyen esetekben előírt.382 Rendelkezünk azonban a Hegyalja területéről néhány olyan adattal, amely cáfolja ezt az álláspontot. Egyes periódusokban ugyanis, amikor egy rövid időintervallumból több oklevél is fennmaradt egy-egy településről, mindig ugyanazok a tanácstagok szerepelnek. Ott figyelhető meg jól ez a jellegzetesség, ahol egy tanácscikluson belül több oklevelet is kiállítottak, és ezek szerencsésen fenn is maradtak. így például Patakon 1342 májusában és júniusában egyaránt Miklós fia Веке és Miklós fia Frank villicus ok, illetve Nagy Barnabás fia Miklós esküdt az oklevél kiadói. Szikszón 1472-ben három különböző dátummal kiadott oklevél esetében mindig Csontos János bíró és név szerint pontosan ugyanaz a 12 esküdtje szerepel a kiadók között. Újhelyen több évben is van olyan, hogy két oklevél tanácslistája teljesen megegyezik, bár ezeknek az okleveleknek nagy része nem rendelkezik napi dátummal. Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy mind egyetlen napon lettek kibocsátva. 1474-ből egyenesen három mezővárosi kiadvány is ismert és mind a háromban személyre pontosan ugyanazok a tanácstagok.383 A fenti példák bizonyító erejűek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha csak azok nevét jegyzik fel, akik véletlenszerűen voltak jelen az ügynél, akkor nehezen képzelhető el, hogy személy szerint mindig ugyanazok a tanácstagok jelenjenek meg és ráadásul számukat tekintve is ugyanannyian legyenek. Van emellett két olyan adatunk is, amikor 1-1 személy neve kicserélődött a két oklevél tanácstagjai között. Itt talán valami rendkívüli esemény, esetleg haláleset állhat a dolog hátterében, mivel a tanács összes többi tagja ezen kívül megegyezik.384 Úgy látszik tehát a fentiek alapján, hogy a középkori Hegyalján az oklevelekben az éppen hivatalban lévő tanácstagok nevei - legalábbis az általunk idézett esetekben - pontosan fel vannak sorolva, és nem csupán azok neve szerepel, akik az oklevél kiadásánál a helyszínen tartózkodtak. A tanácstagok általában alacsonyabb száma nem az oklevéladás során alkalmazott gyakorlattal függ össze, hanem azzal, hogy létszámuk valóban alacsonyabb volt. Van még egy másik olyan lehetőség is, ami azt eredményezheti, hogy egy mezővárosban a szokásosnak tartott tizenkét esküdtnél és a bírónál kevesebb személy alkotta a tanácsot. Előfordulnak ugyanis olyan esetek, amikor egy településen belül - a birtokosok vagy a település topográfiájának kettőssége következtében - több önkormányzati szerv is működött és emiatt ezek egyenként, a megoszló feladatkörök miatt kevesebb tanácstagból álltak. így erről lehetett 382 Belényesen például nyolc esküdt jelenléte kellett a pecsét használatához. - Bácskai: Mezővárosi önkormányzat 12. 383 Patak - DL 76 664. és DL 76 678.; Szikszó - DF 270 458., DL 17 342. és DL 17 345.; Újhely -1367: DL 5550., 5634.; 1391: DL 7733. és 7734.; 1415: DL 10 412. és DL 10 413.; 1419: DL 10 871. és 10 872.; 1474: DL 17 631., DL 17 632., DL 17 633.; 1505-1506: DL 35 797. és DF 216 809. 384 Szikszón 1408 júniusában még Miklós kovács a bíró, októberben viszont már Henning László. A tanács további tizenkét tagja viszont megegyezik. - DL 70 768. és DL 9452. Liszkán 1484-ben egy esküdt neve cserélődik csak ki. - DF 264 536. és DF 264 539.
