Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)
III. A tanács és társadalmi háttere - 1. A tanács tisztviselői és szerkezete
III. A tanács és társadalmi háttere 1. A tanács tisztviselői és szerkezete Az oppidumok önkormányzati szervei hasonló feladatot láttak el, mint a városi tanácsok magisztrátusai, ezért nem véletlen, hogy ahhoz több szempontból is hasonlítottak. Ami különbség ezen a téren mégis megfigyelhető, azt az eredményezte, hogy a mezővárosok jogköre jóval korlátozottabb volt, így tanácsa kevesebb ügyben volt illetékes, ezért e feladatok ellátása - legalábbis elvileg - kevesebb tanácstagot tett szükségessé. A két településtípus jogállásában a tanács szerkezetének hasonlósága ellenére ennél jóval látványosabb eltérés mutatkozott: az oppidum lakói valamilyen szintű földesúri függésben éltek, önállóságuk számos dolog függvénye volt, és ezért jogi szempontból helyzetük igen széles skálán mozgott. Ez önkormányzatukon is rajta hagyta a bélyegét. A kiváltságaikat a 13-14. századra visszavezető oppidumok gyakran a középkor végén is szinte teljes önkormányzattal rendelkeztek, főként, ha királyi tulajdonban maradtak. Nagy részük azonban a 15. századra földesúri fennhatóság alá került és gyakran elvesztette korábbi privilégiumait is. Ezek általában - legalább bizonyos jogköröket tekintve - földesúri bíráskodás alá kerültek.364 Az önkormányzat további csorbulását eredményezhette emellett talán az is, ha uruk megbízottja, tiszttartója állandó jelleggel a településen tartózkodott. Mezővárosban tevékenykedő, birtokot igazgató officiálisra ugyanis több adattal is rendelkezünk a korból. Ha nem volt tiszttartó, akkor az úr jogait a neki felesküdött mezővárosi bíró érvényesítette a lakosság körében. Ilyen esetben is volt tehát bizonyos mértékű felügyelet, de ő legalább helyi ember, társaihoz hasonlóan jobbágy volt, így ilyen tevékenysége minden bizonnyal kedvezőbb és elfogadhatóbb is lehetett a polgárság számára. A kutatás megállapítása szerint azonban az officiális jelenléte akár még pozitív hatást is gyakorolhatott az oppidum általános jelentőségének alakulására, hiszen a jószágigazgatással összefüggő tevékenysége révén a település a birtok parasztságának egyfajta központjául szolgálhatott.365 Tévedés azonban azt gondolni, hogy a magánföldesúri függés egyet jelentett volna a jogi helyzet automatikus romlásával. Sok esetben éppen a földesúr kiváltságolta az adott települést, így például Belényesi, Szombathelyt, Faddot, 364 Bácskai: Mezővárosi önkormányzat 9-10. 365 A Kubinyi András által vizsgált 35 alföldi mezővárosból 33-ban volt officiális. Kubinyi: Városfejlődés és vásárhálózat 17-18. További példák mezővárosi officiálisokra: Gulyás: Megjegyzések 328-329. és Lakatos: Hivatali írásbeliség 69-70.
