Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
II. A zsidó tulajdonok sorsa
Hitelszövetkezetre kell bízni.93 Ez a több évtizedes intézmény, az alapszabályok megfelelő kibővítésével és a szükséges tőke rendelkezésre bocsátásával legyen egyúttal az ország szövetkezeteinek központi bankja. Semmi kétségem nincs aziránt, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet ezt az új feladatkörét is mintaszerűen fogja tudni lebonyolítani. Biztosítani kell az OKH-nak, hogy az állam, állami intézetek, közintézmények, egyszóval mindazon tőke, amely állami, megyei fennhatóság alatt áll, arra az időre, amikor gyümölcsöztetés végett bankoknál van elhelyezve, annak megfelelő része az OKH-hoz kerüljön, ezen intézet betétállománya megfelelő megerősödése céljából. Ma az a helyzet, hogy azok a bankok, amelyek szövetkezeteknek hitelt nyújtanak, ezt a hitelt alighanem állami, vagy közintézmények pénzbetétéiből fedezni tudják. Semmi szükség nincs arra, hogy még egy bankot bekapcsoljunk akkor, amikor a célt egyenes úton is el tudjuk érni. Végre a szükséges tőke ma is megvan, és a szövetkezetek azt legkülönbözőbb módon meg is tudják szerezni, világos tehát, hogy helyes és célirányos pénzpolitika mellett a szükséges tőkét a jövőben saját bankuknál is kaphatjuk anélkül, hogy ez az állam számára külön megterhelést jelentene. Össze kell állítanunk a szövetkezetek összességének jelenlegi hitelszükségletét és ehhez képest kell az „egészséges” pénzfedezetről gondoskodni. Az ily módon kibővített Országos Központi Hitelszövetkezet a főváros és a vidéki nagyobb városok pénzfeleslegeit is fel tudná a jövőben venni. Éppúgy, ahogy falvaink kétharmad részében ma összegyűjti a termelők pénzfeleslegeit, éppúgy bevonhatja működési körébe a városi lakosságunkat is. Úgy a fővárosban, mint a nagyobb vidéki városokban létesítendő fiókjaival részt vehet a városok pénzforgalmában a többi bankjainkhoz hasonlóan, és így szívná magához a nagyobb tőkeforgalom feleslegét. Természetesen szövetkezeti, altruisztikai94 elvei ezen városi forgalmát bizonyos mértékben korlátozni fogják, és annak lebonyolításához egészen különleges üzleti szabályokat fog hozni. Teljesen megengedhetetlen és magyar szempontból kárhoztatandó, hogy a keresztény szövetkezeti mozgalom működése megtorpan a városok és elsősorban a főváros sorompóinál! Honnan akar a keresztény hitelintézet tőkét szerezni magának? A tőkeszegény faluból? Ezért történik meg azután az a lehetetlenség, hogy minden szövetkezetünk vagy az állam, vagy - horribile dictu - a zsidó bankárok jármában bukdácsol, és képtelen teljes értékű nemzeti működést kifejteni. Nem helyezkedhetünk ma arra, hogy - minden szemrehányásként említsék - tessék a keresztény társadalomnak külön bankot, külön keresztény társasá93 Az Országos Központi Hitelszövetkezetet a gazdasági és ipari szövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. te. alapján alapították meg A hitelszövetkezetek alacsonyabb hitelkamatokat alkalmaztak az egyéb hitelintézetekkel szemben, s ezáltal jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy mérséklődtek a hitelkamatok, s a falvakban visszaszorult a hiteluzsora. 94 Másokra tekintettel lévő, önzetlen. 82
