Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

I. Zsidótörvények és zsidóellenes rendeletek a mindennapokban

mazású személynek is. Nem lehet csodálni tehát, hogy ezt a tanúsítványt a nemzsidó származású személy származásának igazolására nem szívesen használta fel és az ilyen igazolványt a hatóságok is bizonyos ellenszenvvel fogadták el. A zsidókra vonatkozóan az 1944. évi március hó 22. napja óta kibocsá­tott jogszabályok mindezekben a vonatkozásokban teljesen új helyzetet te­remtettek. Egyfelől azzal, hogy a zsidók tekintetében az életviszonyoknak csaknem minden körét átfogóan újraszabályozták, a származás igazolása szükségessége eseteinek számát rendkívül megnövelték (így pl. az utcán haladva bárki bármikor kényszerülhet származásának igazolására annak bizonyítása céljából, hogy nem köteles a sárga csillag viselésére), másfe­lől az említett rendeletek végre egységesen szabályozták a „nemzsidó” és a „zsidó" fogalmát. Ez a fogalom-meghatározás megegyezik a honvédség tekintetében az 1942:XIV. te.78 3. §-ának /3/ bekezdésében megállapított meghatározással. Nincs tehát többé akadálya annak, de viszont annál sür­gősebb szükség van rá, hogy a származás igazolására vonatkozó szabályok egységesen megállapíttassanak, és lehetővé tétessék bárki számára olyan igazolvány megszerzése, amely minden hatóság előtt alkalmas a nemzsidó származás igazolására. Az ezekre vonatkozó rendelkezések tervezetét tartalmazza a mellékelt rendelettervezet. II. A tervezet 1. §-a egységes szabályt állapít meg abban a tekintetben, hogy olyan személyek, akiknek egy nagyszülője sem született izraelita hitfeleke- zet tagjaként (az ún. „őskeresztények”), a zsidókra vonatkozó jogszabályok szempontjából csupán egy, illetőleg három okirat bemutatásával igazol­hatják nemzsidó származásukat. E szerint az 1895. évi október hó 1. nap­ja előtt született személy egyetlen okirattal, a saját (felekezeti) születési anyakönyvi kivonatával igazolhatja nemzsidó származását,79 feltéve, hogy a kivonatból kitűnik, hogy az ő születésekor a szülői is keresztény hitfele- kezet tagjai voltak, és a mellett büntetőjogi következmények terhével írás­ban kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként. Ennek a szabálynak indoka az, hogy az izraelita vallás bevetté nyilvá­nítása,80 1895. október hó 1. napja előtt izraelita hitfelekezetből keresz­tény hitfelekezetbe való áttérés csak szórványosan fordult elő, és így azok száma teljesen elhanyagolható. Ha tízezer esetből esetleg előfordul egy, amelyben valaki a büntető következmények ellenére is visszaél fent em­78 A honvédelemről szóló 1939:11. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűz­harcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegé­szítéséről. 79 Az állami anyakönyvezést az 1894. évi XXXIII. te. szabályozta. 80 Az izraelita vallásról szóló 1895. évi XLII. te. alapján. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom