Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
I. Zsidótörvények és zsidóellenes rendeletek a mindennapokban
mazású személynek is. Nem lehet csodálni tehát, hogy ezt a tanúsítványt a nemzsidó származású személy származásának igazolására nem szívesen használta fel és az ilyen igazolványt a hatóságok is bizonyos ellenszenvvel fogadták el. A zsidókra vonatkozóan az 1944. évi március hó 22. napja óta kibocsátott jogszabályok mindezekben a vonatkozásokban teljesen új helyzetet teremtettek. Egyfelől azzal, hogy a zsidók tekintetében az életviszonyoknak csaknem minden körét átfogóan újraszabályozták, a származás igazolása szükségessége eseteinek számát rendkívül megnövelték (így pl. az utcán haladva bárki bármikor kényszerülhet származásának igazolására annak bizonyítása céljából, hogy nem köteles a sárga csillag viselésére), másfelől az említett rendeletek végre egységesen szabályozták a „nemzsidó” és a „zsidó" fogalmát. Ez a fogalom-meghatározás megegyezik a honvédség tekintetében az 1942:XIV. te.78 3. §-ának /3/ bekezdésében megállapított meghatározással. Nincs tehát többé akadálya annak, de viszont annál sürgősebb szükség van rá, hogy a származás igazolására vonatkozó szabályok egységesen megállapíttassanak, és lehetővé tétessék bárki számára olyan igazolvány megszerzése, amely minden hatóság előtt alkalmas a nemzsidó származás igazolására. Az ezekre vonatkozó rendelkezések tervezetét tartalmazza a mellékelt rendelettervezet. II. A tervezet 1. §-a egységes szabályt állapít meg abban a tekintetben, hogy olyan személyek, akiknek egy nagyszülője sem született izraelita hitfeleke- zet tagjaként (az ún. „őskeresztények”), a zsidókra vonatkozó jogszabályok szempontjából csupán egy, illetőleg három okirat bemutatásával igazolhatják nemzsidó származásukat. E szerint az 1895. évi október hó 1. napja előtt született személy egyetlen okirattal, a saját (felekezeti) születési anyakönyvi kivonatával igazolhatja nemzsidó származását,79 feltéve, hogy a kivonatból kitűnik, hogy az ő születésekor a szülői is keresztény hitfele- kezet tagjai voltak, és a mellett büntetőjogi következmények terhével írásban kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint egy nagyszülője sem született az izraelita hitfelekezet tagjaként. Ennek a szabálynak indoka az, hogy az izraelita vallás bevetté nyilvánítása,80 1895. október hó 1. napja előtt izraelita hitfelekezetből keresztény hitfelekezetbe való áttérés csak szórványosan fordult elő, és így azok száma teljesen elhanyagolható. Ha tízezer esetből esetleg előfordul egy, amelyben valaki a büntető következmények ellenére is visszaél fent em78 A honvédelemről szóló 1939:11. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről. 79 Az állami anyakönyvezést az 1894. évi XXXIII. te. szabályozta. 80 Az izraelita vallásról szóló 1895. évi XLII. te. alapján. 72