Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
IV. Mentesítés, mentés
sőbb. Az egyiket feleségének tanúsítványhoz használta fel, mire felesége meg is kapta a tanúsítványt, míg a másikat felesége tartotta állandóan magánál. Védelmére előadta, hogy cselekményével senkire sem akart joghátrányt származtatni, csupán feleségét és már keresztényként született gyermekét akarta a kellemetlenségektől megkímélni. 7. Kiss Lajos jánosné született Geringer Berta: Született: 1909. december 16-án Stompfán, budapesti illetőségű és odavaló. (Dandár utca 27. házszám alatti) lakos, ír, olvas, vagyontalan, állítása szerint büntetlen. Atyja: Geringer Frigyes, anyja: Preizer Franciska. Kikérdezése alkalmával előadta, hogy 1931. évben ismerkedett meg férjével, ki őt később feleségül vette. Amikor gyermekük megszületett felvették azt a gondolatot, hogy ő is áttér férje vallására a zsidó vallásból, azonban Párizsban férje elvált voltára való tekintettel kitérési kérelmét elutasították. 1941. évben tért haza férjével együtt Budapestre. 1942. évben férje kérésére Leányvárra utazott, hol az ottani lelkész miután meggyőződött arról, hogy az áttéréshez szükséges előkészületeket megtette, megkeresztelte őt. Előadta már, hogy miután ő zsidó fajú nő volt, iparengedélyt nem tudott szervezni, ezért volt szükség arra, hogy a keresztelésnek nem megfelelően 1935. évi kelettel állíttassák ki a keresztlevelet. 2 db keresztlevelet kapott, melyből az egyiket a tanúsítványának megszerzéséhez, használta fel, míg a másikat állandóan magánál hordta igazolványként. Arról tudomása van, hogy férje megkeresztelését 100P-t fizetett a leányvári lelkésznek. A polgár- mesteri hivatalhoz benyújtott hamis keresztlevél alapján 1942. október 20-i kelettel 454. 264/1942. IV. szám alatt megkapta a tanúsítványt. Védelmére azt adta elő, hogy erre azért volt szüksége, mert az iparengedélyt akarta megszerezni. 8. Babusik Ferencné, szül Farkas Karolin: Született 1900. július 26-án Nyit- rán római katolikus, férjes, háztartásbeli, budapesti illetőségű és odavaló (Váci utca 44. házszám V. emelet 1. szám alatti) lakos, ír, olvas, vagyontalan, állítása szerint büntetlen, atyja Farkas Henrich, anyja: Goldstein Katalin. Kikérdezése alkalmával előadta, hogy az 1919-es években egy keresztény fiú ismerőse volt, kivel több esetben járt Leányváron. Ott jártukkor mindig elmentek a templomba, s neki nagyon megtetszett a római katolikus vallás, miértis elhatározta, hogy kikeresztelkedik. A tanulás mintegy 3-4 hónapot vette igénybe, s 1919. április 9-én, Leányváron kikeresztelkedett. Erről azonban nem kért semmi okmányt, részben, mert szigorú nevelést kapott szülei részéről, s nem akarta megkockáztatni, hogy szülői engedély nélkül történt kikeresztelkedés azoknak tudomására jusson, vagyis, hogy azok megtalálják nála a keresztlevelet, részben fiú ismerősével is ezután nem sokra megszűnt ismeretsége, mi szintén hozzájárult ahhoz, minden folyjon tovább változatlanul, de ő ezután keresztény vallásban élt tovább. 1919. év augusztus havában Nyitrára költözött, hol nem sokára férjhez ment mostani férjéhez, ki őskeresztény származású, majd Nyitráról visszaköltöztek Budapestre, hol mostanáig megszakítás nélkül él183