Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
III. Nemzetközi reagálások és erőfeszítések
A svéd követ válaszában tudomásul vette, hogy a magyar kormány az elismerés kérdésében határidővel választ vár. Továbbiakban a külügyminiszter úr tájékoztatta a svéd követet, hogy a követség védelme alatt álló 4500 zsidót, védett személyt Budapestről át fogják telepíteni Nyugat-Magyarországra, ahol hasonló, bár nem olyan kényelmes elhelyezést fognak nyerni, mint Budapesten. Ezt az intézkedést a kormány [a] háborús helyzetre való tekintettel teszi. Ha a svéd kormány a zsidókat kiszállította volna az országból, úgy erre természetesen nem került volna sor. A svéd követ utalt arra, hogy Svédország ezeket a zsidókat ki akarta szállítani, azonban német részről [a] kiszállítás lebonyolításánál állandóan nehézségeket támasztottak. Most már megvan az első csoport vízuma, azonban Berlinből még mindig hiányzik a német Sicherheitsdienst224 engedélye és a Durchlassschein-Nord,225 ami nélkül a zsidók Németországon átutazni nem tudnak. A külügyminiszter úr leszögezte, hogy a kormánynak már voltaképpen november 15-én az elismerés kérdésében elfoglalt svéd álláspont folytán a következményeket le kellett volna vonnia. Az egyoldalú álláspontot mindezidáig tűrte, remélve, hogy a svéd kormány jobb belátásra kerül és magyar diplomáciai képviselő működését Svédországban engedélyezi, azonban most már ezzel nem várhat, s ezért kéri az elismerést, illetve agrément-kérés tárgyában a svéd kormány válaszának rövid időn belül való közlését. III. A külügyminiszter úr a török követet szintén tájékoztatta [a] kormánynak új székhelyre való áttelepítéséről és kérte, hogy a török követség kövesse a kormányt. A követ válaszában utalt már előző közléseire, hogy ő és felesége olyan egészségi állapotban vannak, hogy a kitérőszállás viszontagságainak nem tudják magukat kitenni, másrészt viszont alig hihető, hogy e kitérő helyen hosz- szabb ideig védve lennének a háború megpróbáltatásaitól, miért is arra határozta magát, kormánya jóváhagyásával, hogy a török követség egy titkár útján fogja magát képviseltetni a kormánynál, aki abban az esetben, ha Budapesttől el lenne vágva, mint ügyvivő működhetnék. A Külügyminiszter úr ezután kérdést intézett, hogy Aday János226 agrément és törökországi berepülési engedélye ügyében kapott-e már választ. 224 Biztonsági Szolgálat, számos forrásban csak a rövidítésével, SD találkozunk. 1939-től a Reichsicherheitshauptampt (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) része lett. 225 Északi áthaladási jogosítvány. 226 Aday (Adelmann) János (Temesvár, 1898. április 10. - ?) gyalogsági ezredes. 1918-1919-ben a Ludovika Akadémia őrkülönítményének parancsnoka, 1936-1937 között az Országos Légvédelmi Parancsnokság vezérkari főnöke, 1937-1939 között a 2. vkf. osztály beosztott152
