Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
III. Nemzetközi reagálások és erőfeszítések
I. A pápai nuncius közölte a külügyminiszter úrral, hogy a Szentatya tájékoztatást kapott a veszprémi püspök222 letartóztatásáról, továbbá számos lelkésznek a Dunántúlon történt lefoglalásáról és a zsidó kérdésben folytatott rendszabályokról, miért is utasította őt, hogy a magyar kormány figyelmét a leghatározottabban és legnyomatékosabb formában hívja fel arra, hogy ha az egyház- és zsidóellenes intézkedések nem szűnnek meg, úgy a Szentatya kénytelen lesz a világ közvéleménye előtt tiltakozni az egyház magyarországi üldöztetése ellen. A nuncius a fentiekhez hozzáfűzte, hogy a kormány uralomra jutásakor az egyházzal szemben konciliáns politika folytatását szögezte le, aminek hitelt adtak, és erre volt visszavezethető, hogy a nuncius a Szentszék nevében sietett a kormányt elismerni. Sajnos az októberben kilátásba helyezett ígéretek az idők folyamán nem váltódtak be és a Szentszéknek az a benyomása, hogy a kormány eltávolodott azoktól a keresztény eszméktől, amelyeket bemutatkozásakor hirdetett. A külügyminiszter úr válaszában visszautasította azt a beállítást, mintha a kormány programja változatlan volna, ellenben a kormány nem nézheti tétlenül a magyar nemzet ellen működő és külfölddel kapcsolatokat tartó magas egyházi személyiségek és lelkészek tevékenységét. Ezekre nézve kézzelfogható bizonyítékok vannak. A zsidókérdést a kormány a Nemzetvezető által hozott döntés szellemében igyekezett megoldani, azonban az orosz és román csapatok által megszállt magyar területeken olyan terror uralkodik a magyar lakosság és a párt tagjai ellen, amit a kormány nem nézhet tétlenül és véreink védelme érdekében, amivel más senki nem foglakozik, megfontolás tárgyává kell tenni a zsidókkal és másokkal szemben bizonyos megtorló intézkedéseket. A zsidókérdés kezelésénél a kormány előre hangsúlyozza, hogy ennek módja a zsidók magatartásától fog függni. Időközben számos terrorcselekményt, bombamerényletet és sabotage-t követtek el. A zsidók eme összeesküvéseinek szálai sokszor a budapesti követségek által védett házakba vezettek. Végül a háborús helyzet alakulása késztette a kormányt arra, hogy Budapestről a hátralévő zsidókat is kitelepítsék. Ezek alapján kérte a nunciust, hogy a Szentatyát Magyarország súlyos helyzetéről megfelelően világosítsa fel, mert a kormánynak elsőrendű feladata a magyarság megmentése, hogy az egyháznak magyar hívei maradhassanak. A veszprémi püspök és a letartóztatott lelkészek ügyében kész a belügyminiszter úrral ezeknek illő elhelyezése érdekében lépéseket tenni. Ezek után a külügyminiszter úr rátért arra, hogy a kormány a katonai események következtében székhelyét átteszi Nyugat-Magyarországra és a Külügyminisztérium is december 10-től kezdve teljes egészében Szombathelyen 222 Mindszenty József akkori veszprémi püspököt 1944. november 27-én tartóztatták le. 150
