Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
III. Nemzetközi reagálások és erőfeszítések
A Királyi Svéd Követség feljegyzése a Németországba szállított zsidók helyzetéről Budapest, 1944. november 25. — 49. — Királyi Svéd Követség P.M. A Németországba szállított zsidók kezelésével kapcsolatban A Németországba szállított zsidók a következő kategóriákba sorolhatók:- zsidók, akik katonai munkaszolgálatot látnak el;- zsidók, akiket az utóbbi időkben razziákon gyűjtöttek be és közvetlenül a fogságba vetésük után egy budapesti gyűjtőhelyre, például az Újlaki Téglagyárba207 vitték őket;- zsidók, akiket sáncmunkálatokra osztottak be és annak megtörténte után Budapest környékén most kezdték meg a Németországba menetelésüket. A katonai munkaszolgálaton lévők általában elég meleg ruházattal és elég jó cipőkkel rendelkeznek; a csomagjukat általában egy hátizsákban vagy egy megfelelő zsákban viszik magukkal. A honvédségi szervek, akik a katonai munkaszolgálatosokért felelnek, törekednek a megfelelő ellátásra és a tisztességes szállás biztosítására. A további fent említett kategóriájú zsidó személyek a javaikat egy csomóba kötve, zsákban vagy egyszerűen a hónuk alá csapva viszik. A nőknek általában nincsen a hosszabb menetelésre is alkalmas cipője; jelentős részüknek nincs kesztyűje. A menet az Újlaki Téglagyártól a határig körülbelül 240 kilométer. Ezt a szakaszt mintegy 8 nap alatt teljesítik. Ez idő alatt a zsidókat egyetlen helyen sem viszik fűtött szállásra. A legtöbb éjszakázásra kijelölt helyen nem volt eddig kielégítő ellátási lehetőség. A zsidók többsége a hegyeshalmi érkezésig csak egy, vagy két alkalommal kap meleg levest. A hiányos ellátás egyik oka, hogy nincs elég főzőüst, ezért, ha például egy helyre 2500 ember érkezik meg este, akkor ezeknek csak a felét tudják ellátni. A hiányos ellátás következtében és a hallatlan szenvedések miatt, amelyeknek az emberek ki vannak téve, sokan halnak meg gyomorbántalmak miatt. A zsidó személyekkel a honvédségi kísérő személyzet tagjai barátságosan és jól bánnak. A külföldi védencekkel való bánásmód rossz, ugyanis sem a budapesti gyűjtőhelyeken (például az Újlaki Téglagyárban), sem a hegyeshalmi ügyintézésnél nem fogadják el 100%-ban a külföldi dokumentumokat. 207 Az 1944. november elején újraindult deportálások egyik kiinduló állomása az óbudai Nagybátony-Újlaki Téglagyár lett. 145
