Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)
III. Nemzetközi reagálások és erőfeszítések
hajlandó munkába állítani. Ezek a zsidók a magyar nemzet javára teljesítik munkaszolgálatukat. Név szerint adandók át a német kormánynak, számukra a belügyminiszter Németországba állandó magyar bizottságot delegál, amely bizottság egyik tagja Nemzetközi Vörös Kereszttől legyen, az érdekelt külképviseletek közös megegyezés folytán jelöljék ki. Ennek a bizottságnak a feladata az 1944. október 16-át követően Németországban munkaszolgálatot teljesítő magyarországi zsidók nyilvántartása és ellenőrzése, valamint e célból összeköttetés fenntartása a német birodalmi és a m. kir. kormányhoz. E bizottság költségeit magyar részről a belügyminiszter a zsidóvagyon terhére biztosítja. A Nemzetvezető leszögezi, hogy a zsidók a magyar Nemzet számára munkakötelesek. A magyar állam a Nemzet érdekében a Német Birodalmi Kormánnyal összhangban külföldön is hajtat munkát végre. A magyar munkaszolgálat külföldi részében végzendő munkában részt vállaló zsidók ügyét a háború után a zsidókérdésnek általános európai rendezése során a magyar államhatalom az európai szempontokkal összehangoltan fogja megoldani. Addig a velük való bánásmód magatartásuktól függ. 3 ./A Magyarországon egyelőre visszamaradó zsidók ghettóban tömörítendők a belügyminiszter javaslata alapján Budapest pesti oldalán a belügyminiszter terve alapján. E zsidók kategóriái a következők: a. / a kölcsönzsidók, akiknek munkára való elszállításuk bármely okból még nem foganatosítható; b. / gyermekek, aggok és bármely szempontból szállítás- illetve menetképtelenek, áldott állapotban levő anyák, betegek, stb. c. / A Nemzetközi Vörös Kereszt védelme alatt működő gyermekotthonokban elhelyezett zsidógyermekek és felügyeletük; d. / a keresztény vallású zsidók, akik számára külön épületek jelölendők a ghettóban ki, az épületek keresztjelzéssel elláthatók, csillag helyett foltot viselnek, és külön tanácsuk van. A ghettóban közbiztonsági és egészségügyi gondozásról a belügyminiszter gondoskodik. A zsidótanács a ghettóban működik, és ott építi ki szerveit a belügyi kormányzattal egyetértve. Megadandó annak lehetősége, hogy a Nemzetközi, valamint a Svéd Vörös Kereszt a zsidók részére a ghettóban népkonyhákat állíthasson fel és szervezhessen meg. A Nemzetközi Vörös Kereszt, a Svéd Vörös Kereszt, valamint a Nuncia- tura védelme alatt álló és zsidók részére szolgáló menhelyek és otthonok megfelelő és illő elhelyezéséről a ghettón belül a belügyminiszter gondoskodik. A ghettón belül a zsidók szabadon mozoghatnak és élhetnek. A ghettót el nem hagyhatják, rádiót, telefont nem használhatnak, postaforgalmat, külön postahivatalt bonyolít le számukra a belügyminiszternek a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben felállított postahivatal. A zsidók csak magyar nyelven levelezhetnek, csak zsidóknak 143
