Ólmosi Zoltán (szerk.): Mérlegen az ember. Ismeretlen források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából a magyarországi holokauszt történetéről (Budapest, 2014)

III. Nemzetközi reagálások és erőfeszítések

vétségeknek rendelkezésére állni, és így kéri, hogy a jövőben e kérdés kapcsán felmerülő kívánságokkal közvetlenül a külügy- és a belügyminiszter urakhoz forduljanak, akik a tőle kapott utasítása alapján az esetleges panaszok orvos­lásának módját meg fogják találni. Ezért tehát részletekkel nem kíván foglakozni a Nuncius által előadottak kapcsán, csupán egy pár megjegyzést kíván tenni: 1. / A budapesti zsidók munkára küldése nem érinti a munkaképteleneket, nő­ket, gyermekeket, mert ezek Budapesten Ghettoban lesznek elhelyezve, ahol mindazoknak a követségeknek, amelyek a zsidók sorsa iránt érdek­lődést tanúsítanak módjuk lesz őket egészségügyi szolgálattal vagy nép­konyhák útján segíteni. 2. / Egyes állítólag megtörtént atrocitásokra nézve a legszigorúbb vizsgálatot fogja elrendelni és biztosíthatja arról, hogy ha a hírek a valóságnak meg­felelnek, úgy a tetteseket legkíméletlenebbül meg fogja torolni, valamint, ha a hírek nem helytállóak, úgy a követség informátorai ellen fog a legszi­gorúbban eljárni. 3. / A Nunciusnak arra a megjegyzésére, hogy Mussolini a forradalom lezaj­lása után a párthadsereget leszerelte, kéri tudomásul venni, hogy azt ki­zárólag magyar belügyi kérdésnek tartja, hogy a kormány kit fegyverez fel, vagy kiket fegyverez le, és hogy kiket küld az arcvonalra. Meg lehet győződve arról, hogy csak megbízható emberek kezébe adunk fegyvert, és ha ma a belső fronton folyik tisztogatás, ez a külső arcvonal küzdő képes­ségének érdekében történik, nehogy a hátországban meghúzódó veszélyes elemek fronton küzdő katona hátába döfhessenek. Ami Rómában történt 1922-ben, az nem hasonlítható össze azzal a helyzettel, amely Magyaror­szágban 1944-ben van, és amikor a háború kellő közepén az ország fővá­rosa mellett húzódik a front. 4. / Arra a megjegyzésre, hogy a zsidókkal szemben alkalmazott rendszabá­lyoknak esetleg visszahatása lesz a külföldi államokhoz való viszonyunk­ra, azt a megjegyzést teszi, hogy ha egyes egyéneknek túlkapásaival és 300 000 zsidó miatt a 14-milliónyi magyarság rokonszenvét kívánják egyes államok veszélyeztetni, úgy ezt csak tudomásul vehetjük, ahogy a magyar nemzet a maga egészében ő mellette lesz, ha a zsidók miatt a kül­földi kapcsolatok fenntartása vagy a magyar nemzet élete között kell vá­lasztani. Nemzetvezető: végül még ismertette, hogy a külügyminiszter által átadandó írásbeli tájékoztatás részletesen ismertetni fogja a zsidók érdekében hozott mai döntést. Danielsson svéd követ közli, hogy a Nuncius által előadottakkal a maga ré­széről teljes mértékben azonosítja magát. Szükségesnek tartja azonban még megemlíteni, hogy a városban hírek terjedtek el arról, hogy a párt szélsőséges elemei a semleges követségek elleni fellépésre készülnek, sőt olyan hírek is 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom