Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

jellegű szervezetek iratai közül a megyei közjóléti szövetkezet (1930—1944) anyaga érdemel említést. A gazdasági szervek fondfőcsoportjában az ipar- és agrártörténeti kutatások számára különösen jelentősek a kincstári bányaigazgatóság (1808—1945), az Angster orgonagyár, a Hamerli kesztyűgyár, a Zsolnay kerámiagyár iratai. A mezőgazdasági nagyüzemek iratai a levéltár legértékesebb fondjai közé tartoznak. Ezek közül kiemelkedő forrásértékűek: a Batthyány-Montenuovo család bólyi uradalmának (1718 — 1945), a pécsváradi közalapítványi uradalomnak (1740 — 1942), a Batthyány és a Benyovszky-féle siklósi uradalomnak (1780— 1914), továbbá Jeszenszky család bükkösdi uradalmának (1780 — 1930) iratai. Mind gazdaságtörténeti, mind pedig művelődóstörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű egyházi fondok is találhatók a levéltárban. Ezek között a pécsi káptalan hiteleshelyi levéltára, a ferencesek pécsi, mohácsi, márigyüdi (XVIII — XIX. századi), valamint a pálosok pécsi kolostorának (1746 — 1942) irategyüttesei a legfontosabbak. A gyűjtemények fondfőcsoportban a Mohács előtti gyűjteményben két oklevélen kívül 11 számadás (1470 — 1526) található, amelyek a bellyei uradalom területére vonatkoznak. Említést érdemelnek még Baranya megye és Pécs város köz- és magánépületeinek tervtára, valamint Baranya megye római katolikus plébániai egyházlátogatási jegyzőkönyvi gyűjteménye. Az okiratok és különlegességek gyűjteménye a vásárlás és letét során levéltárba került iratokból keletkezett. A Krisztics Sándor-féle községtörténeti adattár az 1930-as években, a Németh Béla-féle oklevél katalógus az 1890-es években a Magyar Országos Levéltár és más hazai és külföldi levéltárak anyagának feltárása alapján készült. A levéltár térképgyűjteménye a megyére vonatkozó vegyes provenienciájú térképeket (1749 — 1886), az úrbéri térképeket (1840—1935) és Pécs város térképanyagát (1777—1900) tartalmazza. A levéltár mikrofilmgyűjteménye 514 483 felvételt tartalmaz. A felvételek a Magyar Országos Levéltár és a szomszédos megyék levéltárainak baranyai vonatkozású iratairól készültek. A szocialista korszakból a nemzeti bizottságok, a járási és városi igazoló bizottságok és a földigénylő bizottságok iratai egészítik ki az 1945—1950 között működött közigazgatási szervek történeti forrásanyagát. A tanácsok irataiból helyhiány miatt még nagyon kevés került levéltárba. Komló szocialista város iratanyagát a gondatlan kezelés miatt súlyos károsodás érte. A községi tanácsi, végrehajtó bizottsági és állandó bizottsági jegyzőkönyvek 1950-től 1956-ig már levéltárban vannak. Az igazgatás szakszervei közül a Népgondozó Hivatal délmagyarországi kirendeltségének megyei és járási szintű szervei, valamint a községi telepfelügyelők 1945 — 1948 közötti iratai csak töredékesen maradtak meg. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság megyei kirendeltségének 1946 — 1947. évi iratai a telepítéstörténetre, a földművelésügyi szervek közül a Baranya megyei földhivatal 1945— 1950 közötti időszakra vonatkozó iratai a korszak