Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

bakteriológiai intézetének, fertőtlenítő intézetének, az állami hadirokkanthelyreállító sebészeti kórháznak, a MÁV kórháznak, valamint a székesfővárosi alkalmazottak segítőalapjának fondját lehet kiemelni. Az egyesületi fondok közül csupán a Független Kisgazdapárt városházi csoportjának, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezete budapesti városi tanácsi bizottságának iratanyaga érdemel említést. A gazdasági szervek szocialista kori fondfőcsoportján belül külön helyezkednek el azok a fővárosi tervezőintézetek és városgazdálkodási vállalatok, amelyeknek feladatát Budapest közületi és lakásépítkezéseinek tervezése és kivitelezése, a köztulajdonba vett ingatlanok kezelése és karbantartása, valamint az energiaszolgáltatás egyes formáinak kidolgozása, szervezése, irányítása és részbeni megvalósítása képezte. E fondok iratanyaga 1948-tól az 1960-as évek közepéig terjed. Szocialista kori — az államosítástól az 1960-as évek végéig terjedő évkörű — iratanyagban szintén képviselve vannak a gazdasági élet különböző, a kapitalista korszaknál már jelzett ágazatai, de az egyes szektorokat már jóval kevesebb vállalat és üzem reprezentálja. Az ágazatokon belül ebben az időszakban is az iparvállalatok száma a legmagasabb, az ide tartozó fondok zömét pedig a kohó-, gép- és fémipar, az elektro- és híradástechnikai ipar, a vegyipar, valamint a textilipar vállalatai teszik ki. Jelentősebb fondképzok közé tartozik a Csepel Vas- és Fémművek, a Ganz Vagon- és Gépgyár, a MÁVAG, a Láng Gépgyár, a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Villamos Berendezés és Készülék Művek és annak szocialista kori jogelőd vállalatai, valamint a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár. A Budapest területén működő szocialista kori gazdasági szervek közül a Budapest főváros Tanácsa, a fővárosi kerületi tanácsok és szerveik felügyelete és irányítása alá tartozó vállalatok tartoznak a levéltár gyűjtőkörébe. Emellett a minisztériumok és országos hatáskörű főhatóságok közvetlen felügyelete alá sorolt, fővárosi székhellyel rendelkező ipari vállalatok és trösztök (kivéve, ha a fővárosi székhellyel rendelkező ipari vállalat tevékenysége kizárólag Pest megye területére terjed ki) iratanyaga tartozik még Budapest Főváros Levéltárába. Megőrzésre, ill. kezelésre a levéltárba utalt iratok fondfőcsoportjában említést érdemel a pesti és óbudai izraelita hitközség csekély mennyiségű 1848—1895 közötti anyakönyvi gyűjteménye. A levéltári anyag használatát elősegítő legfontosabb kiadványok első nagy csoportját a segédletek alkotják: Budapest főváros levéltára fOndjainak jegyzéke (Bp., 1970.). Nagy István, Nagy Lajos, Wellmann Imre Buda szab. kir. főváros, Pest szab. kir. város, Óbuda mezőváros levéltárai (Bp., 1959.). Ort János, Szekeres József Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára (Bp., 1959.). Bónis György A jogszolgáltatás budapesti területi szervei (Bp., 1966). Herczeg Etelka A budapesti iskolák I— II. (Bp., 1961.). Bácskai Vera, Felhő Ibolya, Bónis György Testületek (céhek és ipartársulatok), Egyházi szervek, Családok, Személyek, Gyűjtemények (Bp., 1966.). Farkas Elemérné A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzékei I — II. A Budai