Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK

bérügyi, gondnoki feladatokat, valamint az épület kezelését, karbantartását, felújítását a gazdasági és műszaki osztály látja el. A levéltárban őrzött iratanyag nagyobbik részét még a jogelőd, a Magyar Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztálya gyűjtötte be. A levéltár azóta is folyamatosan vett át — 1979-ig kisebb tételekben, az utóbbi 3 évben közel 3000 folyóméter mennyiségben — az irattáraktól történeti, tudományos, népgazdasági értékű dokumentumokat. Az átvett iratok többsége az 1944— 1956 közötti években keletkezett, előfordult azonban, hogy egyik-másik minisztérium még az 1950/56. évi anyagát sem adta át, míg más minisztériumtól bizonyos iratfajták 1980-ig is levéltárba kerültek. A levéltár őrizetében levő iratok mintegy 90%-a középszinten, a többi pedig alapszinten rendezett. A levéltár iratainak mennyisége 1980. december 31-én 8549 folyóméter volt. A levéltár fondjainak, állagainak ismertetése a következőkben csak a legfontosabbakra szorítkozhat, mégpedig az 1981-ben megjelent fond- és állagjegyzék alapján fondfőcsoportonként haladva. A néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok fondfőcsoportban egyetlen fondképző, az Országos Földbirtokrendező Tanács három tárgyalótanácsának jegyzőkönyvei (1945 — 1946) vannak. A jegyzőkönyvek az 1945. évi agrárreform legfontosabb mozzanatait időrendben tartalmazzák. Az államhatalom legfőbb szervei főcsoporton belül elsődleges értékű az