Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK

mint a vele szervezeti kapcsolatban állott szerveknek és személyeknek 1724 és 1848 közötti iratait őrzi. A „D" szekció az abszolutizmus kori levéltár. Az 1849 és 1867 közötti ún. neoabszolutizmus idejéből részben bécsi osztrák minisztériumoknak, főleg azonban magyarországi udvari, országos és regionális, részben katonai, zömmel azonban polgári kormányszerveknek iratai vannak benne. Itt van az 1860-ban visszaállított magyar királyi és az erdélyi királyi udvari kancellária, továbbá az 1861-ben visszaállított magyar királyi helytertótanács fondja. Nincsenek itt a magyarországi pénzügyigazgatási szervek iratai, amelyek az ,,E" szekcióban találhatók, sem az erdélyi országos kormányhatósági fondok, amelyek a neoabszolutizmus idejéből is az ,,F" szekcióba kerültek. Az ,,E" szekció címe: Magyar kincstári levéltárak. Több levéltár és néhány levéltáron kívüli fond van benne. A magyar kamarai levéltárban Magyarország legjelentősebb pénzügyi országos hatóságának, a magyar királyi (1748-tól udvari) kamarának, amely 1785 és 1790 között a helytartótanácsba olvadt, valamint a vele szervezeti kapcsolatban állott szerveknek 1529 és 1848 közötti iratai vannak. A magyar kamara archívumában vegyes provenienciájú, gyűjteményes jellegű fondok találhatók, bennük magának a magyar kamarának, továbbá egyházi szerveknek, családoknak, személyeknek iratai, 1848 utánról is, amikor a kamara már nem is működött. A feudális korszak 1526 utáni történetének kutatói által leggyakrabban használt gyűjtemények (Urbaria et conscriptiones, Conscriptiones portarum, Regesta decimarum, Neoregestrata acta stb.) vannak ebben az archívumban. A szepesi kamarai levéltárban a feudáliskori Magyarország második országos pénzügyi hatóságának és a vele szervezeti kapcsolatban állott szerveknek 1551 és 1813 közötti iratai vannak. Ez a kamara időnként mint kamarai igazgatóság (adminisztráció) működött. Egyéb kamarai adminisztrációknak, valamint néhány alsóbb szintű kincstári hivatalnak is vannak iratai az ,,E" szekcióban a levéltárak keretein belül. Az abszolutizmus kori pénz ügyigazgatási levéltárban az 1849 és 1867 közötti magyarországi és részben a szerb vajdasági pénzügyigazgatás központi és regionális szerveinek iratai találhatók. Az ,,E" szekcióban levő negyedik levéltár a királyi jogügy igazgatási levéltár. Ebben a kincstár és egyben az állam jog- és érdekvédelmi szervének, a királyi jogügyigazgatóságnak, valamint a vele és jogutódaival szervezeti kapcsolatban állott területi és helyi szerveknek, továbbá személyeknek iratai vannak, zömmel a XVIII. század utolsó és a XIX. század két első harmadából. Az ,,F" szekció az erdélyi országos kormányhatósági levéltárakat tartalmazza. E levéltárak közül 2 hiteleshelyi: az egyik a gyulafehérvári káptalan, a másik a kolozsmonostori konvent országos levéltára. Mindkettőben 1868-ig terjedően vannak iratok, köztük az erdélyi nemzeti fejedelmek levéltárának töredékei. A szekció zömét a Habsburgok uralma alá került erdélyi fejedelemség