Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

is itt kerültek elő, így a szarvasi evangélikus özvegy — árvasegélyező egylet (1890—1946), a szarvasi evangélikus Luther árvaház (1917—1962) és a szarvasi protestáns nőszövetség (1921 — 1948) iratainak megmaradt töredékei. Segédletek (betűsoros névmutatók) készültek az anyakönyvekhez (1800 — 1895) és az adófőkönyvekhez (1902-1949). Az anyakönyveket 1962-ben a Magyar Országos Levéltár mikrofilmre vette, a filmeket ott őrzik. A levéltár anyagát helytörténeti vonatkozásban felhasználták Hellebranth János (1822), Zsilinszky Mihály (1872), Nádor Jenő (1922) és Maday Pál (1960) monográfiáikban. Valamennyinek címe: Szarvas története. A levéltár munkanapokon 9 — 12 óra között az egyházközség hivatali helyiségeiben kutatható. Reprodukciókat a levéltár nem készít.