Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

megszűnt. Az 1743. évi dobsinai egyezség szerint a szuperintendenseket felváltva a szabad királyi városok német, illetve a többi egyház magyar és szlovák lelkészei közül kell választani. Ez az egyezség 1860-ig maradt érvényben. A kerületben a XIX. század elején a következő' esperességek voltak: a hat szabad királyi városi, a 13 szepesi városi, a hét szepesi bányavárosi, a gömöri, a kishonti, a szepesi, a zemplén-sáros-abaúji és a hegyaljai. Később a szepesi a tátraaljai nevet kapta. 1886-ban létesült a brassói esperesség. 1894-ben átkerült a dunáninneni kerületből az árvái és liptói esperesség. 1897-től a zemplén-sáros-abaúji esperesség neve sárosira változott. Ugyanebben az évben a hegyaljai esperesség kettévált, hegyaljaira és tiszavidékire. 1898-ban a hét szepesi bányavárosi beolvadt a 13 városiba. így tizenegy egyházmegye alakult ki. 1920 után a tiszai evangélikus egyházkerületben mindössze két egyházmegye maradt: a hegyaljai és a tiszavidéki, 1938-ban keletkezett a gömör-kishonti. 1952-ben az új egyházi törvény két egyházkerületet szervezett a korábbi négy helyett: a déli és az északi egyházkerületet (mindkettőt Budapest székhellyel). Ezek az egyházkerületek 8-8 egyházmegyét foglalnak magukban. Az egyházmegyék határai a közigazgatási megyék határaihoz igazodnak úgy, hogy egy-egy vagy két közigazgatási megye alkot egy egyházmegyét, esetleg egy közigazgatási megye két egyházmegyét. Az egyházmegye fogja össze a területén levő anya-, társ- és leányegyházközségeket, valamint a szórványokat. Az egyházközség vezetője a lelkész és az egyházközségi (gyülekezeti) felügyelő. Minden egyházközségnek van kormányzó testülete, a presbitérium, s egy nagyobb nyilvánosságú gyűlése (közgyűlés), ahol beszámoló jelentések hangzanak el. Az egyházmegye vezetője az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Itt is az egyházközségekhez hasonló szerepe van az egyházmegyei presbitérium és a közgyűlés munkájának. Az egyházkerület vezetője a püspök és az egyházkerületi felügyelő. Ezen a fokon is a presbitérium és a közgyűlés intézi az ügyeket. A négy egyházkerület 1774 óta tart együttes üléseket. Ezeket az üléseket régebbi elnevezéssel egyetemes (ma: országos) presbiteri üléseknek, illetve közgyűléseknek nevezik. Ezek elnökei: a hivatalára nézve legidősebb püspök és az egyetemes (országos) felügyelő. A zsinat a magyarországi evangélikus egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. Időszakosan ülésezik. Szünetelése idején az általában évenként összehívott országos egyházi presbitérium alkot országos egyházi törvényerejű rendeleteket, valamint szabályrendeleteket és szabályzatokat.