Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK

állította fel, illetve fejlesztette tovább. A raktáregészségügyi rendszeres szolgálatot is ekkor vezette be. A levéltár egész munkája a szocialista korszakban tervszerűvé vált. Ötéves és éves tervek határozzák meg a soron következő feladatokat, amelyeknek teljesítéséről részletes beszámolók készülnek és jelennek meg a levéltári folyóiratokban. A tervszerűség kedvező hatása elsősorban a levéltári feltáró munkákban, az anyag rendezésében és különféle segédletekkel való ellátásában mutatkozott meg. De jelentkezett a levéltári kiadványok készítésében is, amelyeknek meghatározott műfaji kerete alakult ki, s amelyek mennyiségben is messze meghaladták a polgári korszakban megjelenteket. Részben az anyag mennyiségi növekedésének, részben az anyagot feltáró rendezési és segédletkészítési munkák eredményeinek következtében jelentősen megnövekedett a levéltár tájékoztatói és kutatói szolgálata. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi kutatók száma is többszörösére emelkedett. Külön kutatóhelyiség nyílott a filmen őrzött külföldi és hazai anyag használói számára. A levéltár nemzetközi kapcsolatainak kiépülése nemcsak a külföldi kutatók és a külföldre küldött tájékoztatások számának emelkedésében, hanem tanulmányutakban, nemzetközi rendezvényeken való részvételben is megmutatkozott. Bekapcsolódott a levéltár a budapesti tudományegyetemen 1949-ben megindult levéltárosképzésbe. A polgári korszakban ismeretlen továbbképzésnek különböző formái alakultak ki. E vázlatos, korántsem teljes felsorolás is mutatja, mennyivel gazdagabb, sokrétűbb és eredményesebb lett a levéltár munkája történetének szocialista korszakában, mint amilyen a feudális, avagy a polgári korszakban volt. Alapjában véve tudományos intézmény maradt, amivé a polgári korszakban lett, a történettudomány egyik jelentős kutatóbázisa, de megnövekedett és egyben módosult igazgatási feladatokkal, amelyekhez az informatika újszerű igényei járulnak. A levéltár történetének az előbb vázolt alakulása egyben magyarázat, jelenlegi szervezetének kialakulásához is. Főhatósága a szocialista korszakban is a korábbi minisztérium, illetve annak különböző néven működő utódai maradtak. Jelenleg Művelődési Minisztérium a neve. Levéltári szakmai kérdésekben a minisztérium a Levéltári Osztály révén gyakorolja főhatósági jogait. A levéltár szervezeti tagolódása jelenleg a következő: A vezetőség két tagja a főigazgató és helyettese. Az igazgatási csoport a főigazgatói titkári munkán kívül személyzeti és tervezési ügyeket intéz, felügyel az irodára, ahol iktatnak, leírnak, postáznak és az irattárat kezelik. A gazdasági hivatal egyik része a pénzügyi igazgatással kapcsolatos munkát végzi, a másik a gondnoksági feladatokat oldja meg. A gazdasági hivatalhoz van beosztva a levéltár technikusa, gépkocsivezetője, az éjjeliőr, a portások, a takarítók és a kézbesítők.