Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK

Az ország 1945-ben befejeződött felszabadulásával kezdődő szocialista korszak első éveiben a háború alatt súlyosan megrongált épület helyreállítása, a megsérült és veszélyeztetett anyag mentése volt a levéltár főfeladata. Az épület helyreállítása során eredeti formája némileg megváltozott, nyugati szárnya rövidebb lett, e szárny végéről a torony eltűnt, egyebekben azonban a régi maradt. Noha az 1920-as években odahelyezett hadilevéltár 1945-ben az épületből kiköltözött, és az 1945. és 1956. évi tűzvészek következtében a 12 raktár közül 4 kiégett, az 1940-es évek végétől felgyorsult sokirányú fejlődés következtében a levéltár raktárai és munkahelyiségei hamarosan megteltek, hovatovább szűknek bizonyultak. Egyes részlegek nem is fértek el a főépületben, Budán az Űri, Pesten a Szentkirályi utcában, valamint Esztergomban és Nagykőrösön kaptak helyet. Az épület helyreállításának és az anyag mentésének évei után, de részben már ezekben az években is, a levéltárban is megindult az az átalakulás, a levéltári munkában és szemléletben bekövetkező az a gyökeres változás, amely a szocialista korszakbeli fejlődést jellemezte. E fejlődés lényegét abban határozhatjuk meg, hogy a levéltári munkában az uralkodó osztályok szolgálatát az egész nép szolgálata váltotta fel. A levéltárnak nem kellett többé nemességigazolási ügyekkel foglalkoznia, ami 1945 előtt kapacitásának jelentős hányadát vette igénybe. Az uralkodó osztályok történetének kutatása helyett a parasztság és a munkásság múltbeli helyzetére, küzdelmeire vonatkozó levéltári anyag feltárása, feldolgozása került a levéltári munka homlokterébe. De voltak és vannak a szocialista levéltárszemléletnek, a levéltári munka szocialista korszakbeli fejlődésének egyéb jellemzői is. Megváltozott, kibővült a levéltár illetékességi és gyűjtőköre mind az anyag korát, mind pedig összetételét illetően. A polgári korszakban csak kormányzati szervek 32 évesnél régebbi anyagát kellett a levéltárnak átvennie. A szocialista korszakban ez az időhatár megszűnt, egyes szervek iratai már röviddel keletkezésük után a levéltár őrizetébe kerültek. Az ország történetében szerepet játszott családok nagy levéltárait mind a levéltár vette át. Az államosított gazdasági szervek iratainak átvételére, őrzésére és kezelésére 1953-ban külön levéltári intézményt, a Központi Gazdasági Levéltárat szerveztek. Ennek 1962-ben történt megszüntetése után az országos jelentőségű gazdasági szervek iratai is a Magyar Országos Levéltárba kerültek. Történetének polgári korszakában a levéltárnak nem volt kapcsolata azokkal a szervekkel, amelyeknek iratait idővel át kellett vennie. A szocialista korszakban ez megváltozott, a levéltár rendszeresen ellenőrizte és segítette az illetékességi körébe tartozó szervek iratkezelését, elsősorban az irattári selejtezést. Ez a munkája 1970-be az Űj Magyar Központi Levéltár megalakulása óta erősen lecsökkent. Az őrizetében levő anyag biztonságos megőrzésére a levéltár a szocialista korszakban jóval nagyobb gondot fordított, mint a polgári korszakban tette. Fényképező, konzerváló és restauráló, továbbá könyvkötő műhelyeit akkor