Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI
Az egyes sorozatból kimaradt iratokat a levéltár ,, Miscellanea" (1747 — 1836) cím alatt kezeli. Az egyes püspökök magán és az egyházi közigazgatással kapcsolatos levelezései, valamint a püspökökhoz intézett leveleknek és kéréseknek jegyzőkönyvi feljegyzései a püspöki jegyzőkönyvek, a „Protocolla episcopalia" (1734— 1802) sorozatban találhatók. A veszprémi püspökök főispáni működésére világítanak rá a megyegyűlési jegyzőkönyvek „Protocolla comitatus Vesprimiensis" (1745—1762). Értékes Padányi Bíró Márton leveleskönyve (Domínale 1752—1762), továbbá a székesegyházi jegyzőkönyv (Protocollum cathedralis eccl. Vespr. 1786 — 1830). A pápai bullákat és kinevezési okmányokat (1725—1974) külön kezelték. Ezek püspöki és kanonoki kinevezési iratok. Ugyanitt van az I, Eerenc József alapítvány eredeti alapítólevele. ASzentév (Annus sanctus) aktái 1750— 1975 között külön kezelt egységet alkotnak. A papnevelésre vonatkozó 1745—1879 évi iratanyag a papnövendékek névsorát, magatartásukról szóló jelentéseket, papszentelési okmányokat, alapítványi iratokat, számadásokat tartalmaz. Anyakönyvi másodpéldányokat a levéltár 1825 — 1827-ig és 1895-től napjainkig őriz évenként ABC sorrendben. Ide tartozik a bérmáltak anyakönyve is 1750-től napjainkig. A körlevelek (Litterae circulares 1726—1977) a papsághoz intézett pásztorlevelek, amelyek a fontosabb egyházi rendeleteket, áthelyezéseket, halálozásokat ismertetik, közlik a papság lelkigyakorlatára, a népmissiókra való felhívásokat és a papságot érintő állami rendeleteket. A sorozat hiánytalan. A püspöki hivatal iratait 1835— 1946 között évenként újra kezdődő iktatószámos rendszerben kezelik. A püspöki szentszék fondja (1721 — 1977) a papság fegyelmi ügyeinek, házassági váló- és köteléki pereknek és a gyermekek vallási hovatartozása tárgyában indított pereknek iratait tartalmazza. Házassági és végrendeleti ügyekben kiküldött bírák számára eligazítás adása, holttányilvánítások, végrendeleti ügyek, gyerektartás, bírósági idézések, a szentségek érvényes felvétele, kiszolgáltatása ügyében szintén a szentszék volt illetékes. A püspöki levéltár őrzi az egyházmegyei főtanfelügyelőség irattárát (Acta scholarum 1833 — 1948), amely az egyházkormányzat külön ügyosztályaként működött. Működése kiterjedt a katolikus elemi és középiskolák szervezésére, tanítók, tanárok kinevezésére, illetve a választások jóváhagyására, fizetések rendezésére, bármilyen jellegű iskolák hitoktatására, nevelők fegyelmi ügyeire, tanítóegyesületek működésére, minősítési lapok nyilvántartására, iskolai számadások jóváhagyására stb. Az alapítványi hivatal és a liturgikus üzem önálló ügykezelést folytat. A régi üzemek közül a „Kerma" (irkagyár) és az egyházmegyei nyomda és könyvkereskedés iratanyaga elpusztult. A levéltár külön gyűjteményei: a térképek, tervrajzok, főpapi hagyatékok — egyes püspökök személyes feljegyzései, iratai — és a letétek, amelyek magánosoktól megőrzésre átvett iratok. A levéltár őrzi néhány (veszprémi, zirci, tapolcai, nagyvázsonyi) céh statútumait is. A püspökség birtokait igazgató jószágkormányzóság irataihoz tartoznak
