Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

Szorosan kapcsolódik az előbbi kötetekhez az „Acta et fragmenta visitationis canonicae parochiarum" (1747 — 1846). Ezek az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapokmányait tartalmazzák, amelyeknek csak egy része került bele a hivatalos jegyzőkönyvekbe. Értékesen egészítik még ki a vizitációk anyagát a hívek összeírása, a „Conscriptiones animarum" 15 kötete, amely magában foglalja 1745—1771 között a veszprémi, keszthelyi, kanizsai, kaposvári, segesdi, palotai és tapolcai esperesi kerületek, továbbá Sümeg püspöki város és környéke, 1782-ből Veszprém megye területén levő plébániák, végül 1821 —1841-ig az egész egyházmegye népesedési adatait. A török háborúk végéig fennmaradt, és a protestánsok által elfoglalt templomok tulajdonjoga körül támadt viták iratait 1721 — 1790-ig az „Acta negotium religionis cum acatholicis concernentia" tartalmazza megyék és plébániák szerint rendezve. Űj indexe 1970-ből való. Külön egységet alkotnak a levéltárban a püspöki szék üresedési idejéből származó iratok, a „Correspondentiae vicariales 1773 — 1841". Az egyes plébániák speciális iratai, az „Acta parochialia" 1652 —1838-ig esperesi kerületek szerint vannak rendezve. Indexük 1974-ben készült. A papság személyi ügyei az „Acta personalia"-ban találhatók 1742—1832-ig. Tartalmazzák az áthelyezések iratait, a kegyurak és esperesek papságról szóló jelentéseit, a hívek személyi ügyeikre vonatkozó kérvényeit. Űj indexe 1970-ben készült. A kegyuraknak a plébániák betöltésével kapcsolatos iratai a „Praesentae parochorum" (1738 — 1835) kötegekben találhatók. A levéltár papok végrendeletét a ,,

Testamenta parochorum" (1730 — 1843) 45 fasciculusában, a A Veszprémi Püspöki Levéltár raktárrészlete a püspöki palotában