Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

EGYHÁZAK LEVÉLTÁRAI

a plébániai adminisztrációra (anyakönyvek vezetése stb.), más vallásúakkal kapcsolatos problémákra. Az iratok nemcsak a plébániák egyházi vonatkozású, hanem a községek — és elsősorban Győr és Sopron városok — társadalom és gazdaságtörténetére is értékes forrásul szolgálnak. A Conscriptiones proventuum parochialium (1690—1896) különböző időkben és különböző szempontok szerint készült plébániai javadalomösszeírások külön kezeléséből keletkezett. Az összeírások az egyházközség ingatlanaira, alapítványi tőkéire, a lakosok természetbeni és munkaszolgáltatásaira, a plébános jövedelmeire, az iskolamester járandóságaira, a templom fenntartási költségeire stb. egyaránt kiterjednek, s szoros kapcsolatban vannak az egyházlátogatási jegyzőkönyvekkel is, amelyekből számos — nem hitelesített — példány található a számadások adatainak alátámasztására. A sorozatban megtalálhatók a II. József-féle plébániarendezésnek, a plébániák 1848. évi jövedelemösszeírásának, továbbá az 1802-ben és 1896-ban végrehajtott országos plébániai jövedelemösszeírásoknak a győri egyházmegyére vonatkozó iratai. A Personalia (1740—1856) a személyi vonatkozású iratok tárgyi kigyűjtése az 1856 előtt keletkezett egyházkormányzati iratokból, s püspökökhöz intézett beadványokból, valamint helytartótanácsi rendeletekből áll, de találhatók itt olyan iratok is, amelyek a Parochialia témakörét is érintik. Nagy számban fordulnak elő pályázati kiírások plébániai javadalmakra és papok eziránti kérvényei, kegyúri javadalmakra való jelölések és kinevezések, püspöki diszpozíciók, lemondások, felmentések és nyugdíjazások. Mindezek mellett sok a személyi okmány. Gyakoriak a kanonoki stallumok, egyházi címek iránti kérelmek, ilyenek juttatásával kapcsolatos iratok. Ide kerültek az egyházi személyek fegyelmi ügyei is. Különösen értékes adatok találhatók az 1848— 1849. évi iratokban az egyházmegyei papságnak a forradalom és a szabadságharc alatti magatartására vonatkozóan és az egyházi személyek elleni megtorló intézkedésekkel kapcsolatosan. A Testamenta (XVII—XIX. század) kisebb részben olyan polgári végrendeleteket tartalmaz, amelyeket régi hazai jogunk értelmében alaki kellékek megvizsgálása céljából kellett a szentszéknek bemutatni, nagyobb részben azonban az egyházmegyébe tartozó papi személyek végrendeletei és az azokkal kapcsolatos iratok (hagyatéki és árverési leltárak, intézkedések, jegyzőkönyvek) találhatók itt meg. Az iratok az egykori gazdasági és szociális helyzetre, az árviszonyokra, háztartások berendezésére, könyvtárak állagára stb. tartalmaznak értékes adatokat. Az Ordines religiosi (XVII —XIX. század) a férfi és női szerzetesek oly ügyeire vonatkozó iratokból áll, amelyekben az intézkedés, a döntés vagy tudomásulvétel a megyéspüspökre tartozott (szentelés, apácáknál a fogadalomtétel, a papi joghatóság megadása, az egyházmegye területéről való elbocsátás, személyi és fegyelmi ügyek, statútumok, vizitációk stb.). Az iratokat szerzetesrendenként (agostónos apácák és remeték, bencések, ciszterciták, domonkosok, ferencesek és ferences remeték, irgalmasok, jezsuiták, kamalduiak, kamillánusok, kapucinusok, karmeliták, orsolyita apácák, pálosok, piaristák, premontreiek, szerviták és trinitáriusok) csoportosították.