Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

Magyarország levéltárügye a felszabadulás után (Balázs Péter)

el, a bizottság Bulletin-jenek megjelentetéséről pedig ugyancsak több éven át a Magyar Országos Levéltár gondoskodott. A Levéltári Osztály mind a szocialista, mind a kapitalista országokkal kiadványcserét bonyolít le. Jelentős volumenű a külföldi mikrofilmcsere is. Részben szakmai tapasztalatcsere, még inkább a külföldi levéltárakban levő magyar vonatkozású dokumentumok (Hungarica) felderítése és filmezés cél­jára történő jegyzékelése érdekében évente rendszeresen utaznak külföldre magyar levéltárosok. A külföldön levő magyar vonatkozású dokumentumok mikrofilmjeit a Magyar Országos Levéltár filmtára őrzi. A levéltáros utánpótlást 1950 — 1955 között a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karán indított levéltáros szak biztosította. E történelemmel párosított levéltárszakban a levéltári ismereteket a 3.-5. évfolyamok keretében oktatták. A levéltáros szak átmeneti szüneteltetése idején a Levéltári Osztály az egyetemi végzettséggel rendelkező fiatal levél­tárosok számára esetenként 2 éves levéltárosképzést szervezett, amelynek tan­anyagát a kérdésekben legjáratosabb levéltárosok állították össze. 1961-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen újból megindult a levéltárosképzés, s 1977-től a levéltári ismereteket már az I. évfolyamtól tanítják. Azok számára, akik nem levéltáros egyetemi végzettséggel kerültek levéltárba, 3 éves leve­lező kiegészítő szakot is rendszeresítettek. A levéltári kezelőszemélyzet kezdetben jobbára az iratkezelésben jártas közigazgatási adminisztratív munkakörben dolgozó alkalmazottak közül került ki. Napjainkban az utánpótlás az érettségizett fiatalokból verbuváló­dik. Képzésükre a tananyagként használható összeállítások több sorozata készült el, s 1980-ban a kezelők és kezdő levéltárosok felkészítését egyaránt szolgáló Levéltári ismeretek kézikönyve című kiadvány is megjelent. A kezelő­képzés szervezett kereteit a 103/1980. KM. sz. utasítás teremtette meg, fel­hatalmazván az általános és szaklevéltárakat arra, hogy levéltárkezelői tan­folyamokat szervezzenek, s sikeres vizsga esetén bizonyítványt is adhassanak. Vizsgát tehet az a dolgozó is, aki a szükséges ismereteket konzultációval egy­bekötött önképzés útján sajátította el. A 115/1975. OM sz. utasítás értelmében az 1975/76. iskolai évtől kezdődően a gimnázium felső két osztályában fakultatív tantárgyként közgyűjteményi (levéltári, könyvtári és múzeumi) ismereteket is lehet tanítani. A tananyagból sikeresen vizsgázó tanulók érettségi után közgyűjteményekben kezelőként alkalmazhatók. 1981-ben a Művelődési Minisztérium 30877/1981. VIII. sz. intézkedésével külön „Levéltári ismeretek" fakultatív tárgy tantervét hagyta jóvá. (A közgyűjteményi ismereteket az 1981 /82. tanévben oktatták utoljára.) Az előbbi keretek között folyó képzéssel párhuzamosan már az 1950-es évek elején megindult a levéltári dolgozók szakmai-ideológiai továbbképzése, amely budapesti és területi konferenciák révén eredményesen segíti őket azon törekvésükben, hogy minél jobban megfelelhessenek a velük szemben támasz­tott követelményeknek. A szaklevéltárak dolgozói esetenként részesülnek néhány napos szakmai továbbképzésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom