Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

•egészen az üzemekig végig követhető e szerteágazó, nagy súlyú probléma felmerülése, alakulása. Aki pedig a szakszervezetek sajátos, a dolgozók érdekképviseletével kapcsolatos iratokat kívánja tanulmányozni, annak külön kiemeljük a következő tevékenységi területeket: munkaerőgazdálkodás, benne a munkaközvetítés, az ipari tanuló-képzés 1949-től, a munkavédelem, nagyobbrészt 1950-től, a munkásellátás, különösen 1954—1955-től, benne az üzemi lakásépítő akciók, lakásépítő szövetkezetek, a dolgozók családi házépítése, az üzemi élelmezés, az anya- és gyermekvédelem, az üzemegészségügy, a kereskedelem társadalmi ellenőrzése, a kétlakiság, a munkásszállások, a munkásosztály művelődése, üzemi kultúrmunka, szakszervezeti könyvtári hálózat, szakszervezeti művelődési otthonok, falujárás, egészségügyi ellátás, társadalombiztosítás, a szakszervezeti sporttevékenység, benne a szakmák sportegyesületei (Vasutas — Lokomotív, MEDOSZ — Traktor, Textiles — Vörös Lobogó, ÉDOSZ - Kinizsi, Pedagógus - Fáklya), MTST ügyei. Szólnunk kell még a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatairól, amelyek a kritikus, súlyos történelmi szituációkban (1945, 1956 — 1957) váltak különösen fontosakká. Köztudott, hogy Magyarország első kapcsolatfelvétele nemzetközi síkon 1945 szeptemberében, a Szakszervezeti Világszövetség párizsi kongresszusa alkalmából jött létre, a magyar szakszervezeti delegáció révén. E kapcsolatfelvétel töredékes anyaga szintén megtalálható a levéltárban. 1956. november 4-e után a magyar szakszervezetek — sajátos helyzetükből adódóan — a belső konszolidáció elősegítése mellett, már 1956 november végén kapcsolatot teremtettek a nemzetközi szakszervezeti mozgalommal, a Szakszervezeti Világszövetség révén nagy munkát fejtettek ki a külföld felvilágosításában az 1956 októberi magyarországi események hátterének, valódi lefolyásának feltárásában (pl. a Szakszervezeti Világszövetség delegációjával Budapesten 1956. november 23. és 26. között folytatott tárgyalások), a nemzetközi munkásosztály segélyeinek elosztásában. A magyar szakszervezeti mozgalomban meghonosodott munkamódszer következtében — különösen a közép- és alapszervezeteknél, de a kisebb adminisztrációval rendelkező szakmáknál is — a hatáskörök, ügykörök és ennek megfelelően az irattári tételek, ha egyáltalán voltak ilyenek, meglehetősen összemosódtak. A szakszervezeti munka legfontosabb helyein, az üzemek, vállalatok szakszervezeti, üzemi bizottságaiban az iratokat legfeljebb csak az évek sorrendjében különítették el, tárgyi beosztást csak elvétve, különleges esetekben készítettek. Annak a kutatónak, aki nem elégszik meg a felső szakszervezeti szervek állásfoglalásaival, hanem végig akarja kísérni egy-egy határozat, intézkedés útját, megvalósulását vagy eredménytelenségét, elengedhetetlen egy-egy szakma üzemei, vállalatai iratanyagának feltárása is. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben az üzemi, vállalati iratokban érdemlegesebb anya,g található, mint a felső szervek iratanyagában. A levéltár kutatóterme munkanapokon — hétfő kivételével — 8—17 óra között áll a kutatók rendelkezésére.