Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

irányítást feladva a vízügyi feladatokat felosztották az egyes szaktárcák között. A legfőbb területek a Földművelésügyi Minisztériumhoz és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz kerültek, a feladatok összehangolására pedig az Országos Vízgazdálkodási Tanácsot hozták létre. Mindkét minisztérium vízügyi főosztályának, valamint az Országos Vízgazdálkodási Tanácsnak iratai a levéltárban találhatók. 1953. október 1-től a vízügy területén ismét megszervezték az egységes ágazati irányítást. E feladatot az Országos Vízügyi Főigazgatóság látta el, amely 1968 óta Országos Vízügyi Hivatal néven folytatja működését. Iratai 1970-ig kerültek a levéltárba. Az államosítás utáni központi fondokat a szakhivatalok iratai egészítik ki, ezek árvízvédelemmel, vízkészletgazdálkodással kapcsolatosak. A vízügyi szakigazgatás területi szervezetét az 1948 — 1953 közötti időszakban a sok átszervezés jellemezte. 1948 nyarán a területi feladatok ellátására 10 vízgazdálkodási körzetet hoztak létre, majd 1950-ben számukat 12-re növelték. 1951 márciusában a vízügyi feladatokat a területi szerveknél is megosztották az árvízvédelmi és folyamszabályozási, valamint a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok között, míg 1953. október 1-én a vízügyi igazgatóságok megszervezésével ismét helyreállították az egységet. A vízgazdálkodási körzetek iratai a levéltárban vannak. A 12 árvízvédelmi és folyamszabályozási hivatal iratanyagából a siófoki hivatal anyaga elpusztult. A ma működő valamennyi vízügyi igazgatóságtól kerültek be iratok a levéltárba, az átadás időhatára általában 1965 volt. A felszabadulás utáni intézetek anyagában fontosak a vízmesterképző szakiskolák iratai az 1949—1956 közötti időszakból. A legjelentősebb tudományos intézet, a VITUKI irataiból a tanulmányok kerültek a levéltár őrizetébe. A vízügyi vállalatok irat- és tervanyaga a levéltár iratainak csaknem 1/3 részét teszi ki. Legfontosabbak a tervező vállalatok műszaki dokumentációi, amelyek a Mezőgazdasági Vízügyi Tervező Irodából és az 1953 óta működő Vízügyi Tervező Vállalattól származnak. A levéltárban a vízügyi beruházó vállalatok iratai 1949— 1965, a kivitelező vállalatok iratai és tervei 1951 — 1965 közötti időszakból találhatók meg. Az 1949 óta működő folyamszabályozó és kavicskotró, az 1956-ban szervezett vízgépészeti és az 1958-ban létrehozott vízkutató és fúró vállalat iratainak csak töredéke került még a levéltárba. A vállalati fondok csoportját a megszűnt vízügyi kereskedelmi vállalatok iratai egészítik ki az 1962 — 1973 közötti évekből. Az államosítás utáni gyűjteményeknek legfontosabb része a térképtár. Az anyag zömét a Vízügyi Tervező Vállalat geodéziai adattárának térképei, valamint a körösvidéki öntözőtelepek létesítésekor készült felvételek teszik ki. Itt találhatók az 1958-ban összeállított vízgazdálkodási adatgyűjtemények, 1963—1977 között a vízügyi sajtófigyelő anyaga, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vízügyi gyűjteménye és a KGST vízügyi vezetők értekezletének jegyzőkönyvei is. Az Országos Vízügyi Levéltárban több olyan fond van, amelynek egy része a levéltár megalakulása előtt az általános levéltárak őrizetébe került. Osztott