Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

ÁLLAMI SZERVEK ÉS TÁRSADALMI SZERVEZETEK LEVÉLTÁRAI

A Hadtörténelmi Levéltár tevékenységét a Magyar Néphadsereg tudományos intézményének, a Hadtörténelmi Intézetnek keretében fejtik ki, elöljáró szerve a Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportfőnöksége. A Hadtörténelmi Levéltárban őrzött iratanyag mennyisége 6127 folyóméter. Ez a mennyiség évenként mintegy 40 — 45 folyóméterrel növekszik. A levéltár legrégibb forrásanyaga az ún. Törökkori gyűjtemény. A török hódoltság és a török háborúk iratait tartalmazza, s az 1441 — 1789-ig terjedő éveket foglalja magában. A gyűjtemény legnagyobb része a Mohácsot követő török megszállás idejéből származik. A török hódoltság utolsó évtizedeiből való iratok a törökök végleges kiűzésével járó hadműveletekről és ezzel összefüggő egyéb eseményekről szólnak. Az 1441 — 1527 közötti évek iratairól csak fotókópiák vannak, amelyek eredetijét Bécsben őrzik. A „Törökkori gyűjtemény" legelső eredeti irata 1528. január 1-én kelt. Ebben Cazianer János jelenti Ferdinánd királynak, hogy Raditsch kapitány lovassága már Kassánál portyázik, s Huszt és Terebes kastély, sőt maga Kassa is veszélyben forog. E korai időszak legérdekesebb iratai közé tartozik I. Ferdinándnak Jurisits Miklóshoz intézett 1528. május 3-án kelt német nyelvű levele, amelyben a király közli vele, hogy ráruházza a főkapitányságot az Erdélyben felállítandó hadsereg fölött. Ugyancsak a török korból származik a levéltár legrégebbi magyar nyelvű irata is. Ez Jakosich kapitány 1552. július 5—10. között kelt levele Drégely várára vonatkozóan. A „Törökkori gyűjtemény" becses darabját képezi Lotharingiai Károly Buda vára visszafoglalását tartalmazó eredeti naplója. A Rákóczi-szabadságharc történetére vonatkozó forrásanyagot a Kuruckori gyűjtemény tartalmazza. Az iratok nagy része gépelt másolat vagy fotókópia, eredeti okmány kevés van közte. 148 családra, illetve személyre vonatkozó iratokat tartalmaz a Családi gyűjtemény és a Personalia. Elsőként gróf Hadik András altábornagy iratai (1738 — 1789) érdemelnek említést. A hagyaték legértékesebb darabjai: önéletírása és hadinaplói. Ezenkívül megtalálható még katonai levelezése, kinevezései és rendeletek. A gyűjtemény másik értékes fondtöredéke a nemeskéri Kiss-család iratai. A gazdasági jellegű iratok mellett kb. 700 levél, a Kossuth-emigráció történetének fontos dokumentumai találhatók itt. Közülük mintegy 100 Kossuthtól származik. Néhány értékes adalékkal szolgálhatnak a Görgey-kérdéshez a Görgey családnak a levéltárban őrzött iratai. Végül, de nem utolsó sorban föltétlenül említésre méltó a Dániel család iratanyaga. Itt található Mátyás király adomány le vele, a levéltár 1459-ből származó legrégibb irata. A levéltár őrzi a Mária Terézia által alapított magyar nemesi testőrség (1760-1850) és a királyi testőrség (1867-1918) iratait. A levéltárban iratok találhatók az 1797 — 1809 közötti nemesi inszurrekciókra vonatkozóan is. Ezek értékes forrásai a felkelés szervezésének, élelmezésének,