Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

családokra és a berhidai nemesi komposszesszorátusra vonatkozó iratok gyűjteménye. Anyaga becses, sok XVII — XV11I. századi iratot tartalmaz. A gyűjtemények fondfőcsoportban a legértékesebb a Mohács előtti gyűjtemény, amely 335 oklevélből áll. Köztük van az az 1292. évi is, amelyen Óbuda város legrégibb, ép viaszpecsétje függ. A kéziratos térképek gyűjteményét több mint hatszáz, zömmel XVIII —XIX. századi térkép alkotja. Minden darab értékes gazdaság-, birtoklás-, építés- vagy igazgatástörténeti emlék. A II. József-kori kateszteri felmérésből — országosan egyedülálló módon — több mint hetven térképlap maradt meg. Említést érdemel még a veszprémi Bakonyi Múzeumtól és a sümegi Darnay Múzeumtól átvett történelmi iratgyűjtemény, továbbá a megye helységeire vonatkozó, csaknem kétezer darabból álló képeslevelezőlap gyűjtemény. A megyei levéltárak közt különösen gazdagnak számít a Veszprém megyei Levéltár mikrofilmgyűjteménye. 344 284 felvétele elsősorban tervszerű forrásbáziskiegészítés útján, vásárlással jött létre. Főbb egységeit a Magyar Országos Levéltár különféle kapitalista kori központi kormányhatóságainak (Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Földművelésügyi Minisztérium stb.) anyagából kiszemelt Veszprém megyei iratsorozatok képezik. Jelentős még a megye 1895 előtti római katolikus anyakönyveinek mikrofilmmásolata, melynek több mint 200 ezer felvétele vásárlásból származik. A gyűjtemény egypéldányos, zömmel eredeti negatív felvételekből áll. A Tanácsköztársaság korszakából mindössze néhány község tanácsának vagy intézőbizottságának jegyzőkönyve maradt fenn. A szocialista kor különleges néphatalmi szervei közül a megyei és járási nemzeti bizottságok jegyzőkönyvei viszonylag teljesek, a községi nemzeti bizottságoknak talán egyharmadától maradtak iratok. Az igazoló bizottsági anyag teljes, viszont összesen csak három község földigénylő bizottsági iratai kerültek levéltárba. Az 1945—1949 közti átmeneti korszak legfontosabb közigazgatási fondjai (a főispán, az alispán, a járási főjegyzők, a városok polgármesterei és a községek iratai) általában megvannak. A megyei törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvei, a városok és a községek jó részének képviselőtestületi jegyzőkönyvei hiánytalanok. A szakigazgatás helyi szerveinek legfontosabbika a földreform lebonyolítására szervezett megyei földhivatal volt. Ennek iratanyaga teljes. Sajnos, a mezőgazdasági igazgatóság iratai már hézagosan maradtak fenn, így például a termelőszövetkezetek kezdeti szervezéséről nem sok adat van. Rendelkezésre áll az államépítészeti hivatal, a pénzügyigazgatóság, a tanfelügyelőség, a szabadművelődési felügyelőség fondja is. A jogszolgáltatási szervek közül, kis terjedelme ellenére, jelentős a győri népügyészség Veszprémi megyei vonatkozású iratanyaga. A tanácsoktól az 1957 előtt keletkezett iratokat a levéltár teljes egészében átvette. Az ez után keletkezett iratanyagból, hely hiányában, egyelőre csak a következő egységek kerültek levéltárba: a megyei tanács jegyzőkönyvei 1967-ig, az 1966-ban megszűnt sümegi és az 1970-ben megszűnt zirci járási tanács teljes anyaga, a többi és intézményesen 1971-ben megszűnt járási 15 Magyarország levéltárai