Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

az 1920-as években megyei főlevéltárnok lett. Hild Viktor mint történettudós és muzeológus értékes kéziratok sokaságát hagyta az utókorra, melyek közreadása napjaiban kezdődött meg. A megyei levéltárban két ízben került sor nagyobbarányú selejtezésre: 1914-ben a Jászkun Kerület 1850—1876-os évi főkapitányi, kapitányi, közigazgatási és törvénykezési iratait, majd 1928-ban az 1876— 1902. évi alispáni iratokat selejtezték. Mindkét alkalommal ma már történelmi értékűnek minősíthető iratok mentek veszendőbe. A megmaradt anyagban nagy károkat okozott az I., de különösképpen a II. világháború. 1944-ben selejtezés céljából a megyei levéltárba beszállították a főszolgabírói iratokat. Selejtezésre azonban a háborús események miatt nem került sor. Ekkor pusztultak el a jászsági felső, a tiszai közép és a tiszai alsó járás főszolgabíróinak iratai. Az anyag mennyiségét, időbeliségét nem ismerjük. Ugyancsak a II. világháború ideje alatt semmisültek meg az 1940—1944. évi alispáni iratok, törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek, továbbá a felszabadulás előtti főispáni, megyei tanfelügyelői, gazdasági felügyelői és a tisztifőorvosi iratok is. Nem ismert a szolnoki járás 1923 — 1944. évi főszolgabírói iratainak holléte sem. A II. világháború nem kímélte a városok, községek iratait sem. Mezőtúr város 1945 előtti levéltári anyaga csaknem teljes egészében, Karcag város 1910—1945 közötti közigazgatási iratai és jegyzőkönyvei, Szolnok város 1903 előtti közigazgatási iratai teljes egészükben, Törökszentmiklós 1945 előtti iratai majdnem teljesen elpusztultak. Tetézte az érzékeny veszteséget az is, hogy 1944 őszén az esztelen menekítési lázban a kerületi vasládában A Szolnok megyei Levéltár új épülete