Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Jelentős értékű történeti források az országgyűlési iratok (Diaetalia 1593 — 1847), amelyek különösen a Bocskai szabadságharcra és a Partium XVII. századi viszonyaira tartalmaznak rendkívül gazdag anyagot. Az Acta politica sorozatban Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcoknak fontos forrásait és a XIX. század első felétől a követi utasításokat és jelentéseket találhatjuk. Gazdag anyag a II. József-kori teljes igazgatási sorozat, a II. József kori összeírások azonban megsemmisültek. A megyei tisztségviselők iratai a feudális korból csak töredékekben maradtak meg. Jelentős forrás a megye adószedőjének 1720—1849 közötti iratanyaga, nemkülönben a nemesi felkelések összeírásai, s megmaradtak az 1848— 1849. évi újoncozás iratai. A szabolcsi nemesi törvényszék fondja (1629 — 1848) a jobbágyság és nemesség társadalmi viszonyaira vonatkozóan még kiaknázatlan forrás. Szabolcs megye kapitalista kori irategyüttesei között a főispán, a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság és az alispán iratai a legjelentősebbek. A járások irataiból viszont csak töredékek maradtak meg. Szatmár megye nemesi közgyűlési jegyzőkönyvei (1514—1848) hiánytalanok, a törvényszéki iratok irategyüttese (1645 — 1848) viszont egy folyómétert sem éri el. Kis terjedelme ellenére is jelentős az 1848 — 1849-es iratok gyűjteménye, továbbá megtalálhatók az 1866—1871 közötti közgyűlési választmány jegyzőkönyvei is. A kapitalista kori megyei anyagból a közigazgatási bizottság és az alispáni hivatal iratai a legszámottevőbbek. A városok és községek fondfőcsoportban Nyíregyháza mezőváros 1757-teI kezdődő jegyzőkönyveinek sorozata teljes, iratai 1754-től maradtak meg. A betelepített szlovák telepesek 1837 után szabadalmas paraszt-polgári mezővárosi igazgatást teremtettek meg, levéltára jelentős forrásértékű. Nagykálló,. volt megyeszékhely levéltára igen töredékes, jelentősebb tétele a város tanácsának iratai 1642 — 1842 között. Érdekes, de nagyon kevés a nyírbátori 1332— 1848 közötti iratanyag, még kisebb Büdszentmihály mezőváros levéltára. A községek képviselőtestületeinek jegyzőkönyvei töredékesen találhatók a levéltárban, ezek is inkább a XX. század első feléből valók, hasonlóan iratanyaguk is igen hiányos, bár van néhány figyelmet érdemlő községi fond: Kisvárda, Tarpa, Vásárosnamény, de ezek is legfeljebb a XIX. század elejétől kezdődnek. A községek hatásköre igen szűkkörű volt, ennek megfelelő a helyi eseményekkel kapcsolatos információs értékük is. A kapitalista kori igazságszolgáltatási iratok közül csak a mátészalkai járásbíróság 1850 — 1867 és 1919— 1928 közötti, továbbá a csengeri, a fehérgyarmati járásbíróságok 1850 — 1866 közötti iratai érdemelnek említést. Töredékes a nyíregyházi törvényszék 1928 — 1945. évi fondja. A közigazgatás területi szakszerveinek irataiból csak a nyíregyházi földmérési felügyelőség 1859— 1950 között 35 métert kitevő iratai emelhetők ki, belőlük is jelentősek a többször megismételt felmérések kataszteri földkönyvei. A gazdasági felügyelők és tanfelügyelőségek iratai nagyon hiányosak. Az intézetek közül a nyíregyházi állami (1914—1945) és református (Kalvineum 1928— 1948) tanítóképzőnek, a nyíregyházi evangélikus Kossuth