Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
A levéltár filmek leolvasására alkalmas készülékkel rendelkezik. A községi adattárban több ezer feltárócédula és 3348 fényképfelvétel is segíti a helytörténeti kutatókat. A levéltárnak fotóapparátusa és iratmásoló (xerox) gépe is lévén, iratmásolást is tud végezni. A levéltár a klasszicista megyeház hajdani udvarában az 1807-ben épült, kétemeletes épület földszintjén és emeletén foglal helyet. Muzeális külsejű tölgyfaszekrény sorait az 1930-as évek közepén építették. Ablakainak üvegtábláira a megye életében szerepet játszó nemesi családok színes címereit festették. Feudális kori termének mennyezetén néhány nemzetség címere és királyi pecsét látható. Az igazgatói szobában helyezték el Dorffmeister István (1729 — 1797) olajfestményét, amely valaha a megyeháza udvarán levő börtönkápolna oltárképe volt. A beépített szekrénysorok között 8 fekvő és 8 oszlopkörüli tárlót építettek, amelyben a levéltár időről-időre jubileumi és alkalmi iratkiállításokat rendez. E teremben tartják a levéltárlátogató felnőttek és iskolai tanulók részére az iratbemutatással egybekapcsolt levéltárismertetéseket is. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár 4400 NYÍREGYHÁZA, Benczúr tér 21. Tel.: 11-013 Szabolcs megyét 1950-ben egyesítették az akkor megszüntetett Szatmár Bereg megyével. Ezek levéltárainak összevonásából jött létre 1950-ben a Szabolcs-Szatmár megyei Közlevéltár, 1952-től a Nyíregyházi Állami Levéltár, mai nevén a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár. A trianoni határ kettévágta Szatmár megyét, elcsatolta a megye volt székhelyét. A levéltár eredetileg Nagykárolyban volt elhelyezve, a II. világháború alatti időszakban telepítették át Szatmárnémetibe. Innen az 1944. évi légvédelmi kiürítés során szállították Zajátra. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárban levő iratok csak egyik részét képezik Szatmár megye egykori levéltárának, amelynek a háborús veszteségek után megmaradt, a költözés során lemaradt része jelenleg Romániában, főleg a Kolozsvári Állami Levéltárban található. Államközi egyezmény alapján kölcsönös cserével, a lemaradt iratok Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár gyűjtőkörébe tartozó (fehérgyarmati, csengeri és mátészalkai járások) iratai Nyíregyházára, a romániai Szatmár megye területére vonatkozó iratok pedig Kolozsvárra kerültek. Sajátos helyzet alakult ki 1919 decemberében Bereg megyében. 21 itt maradt község — jelenleg a vásárosnaményi járásban — önálló megyei életet kezdett, míg az 1923. évi XXXV. tc. létrehozta Szatmár, TJgocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített megyét Mátészalka székhellyel. 1919 — 1923 közöttről a 21 községet magába foglaló megyei közigazgatás iratai találhatók meg csupán a megyei levéltárban. Bereg megye 1918 előtti levéltára jelenleg is Beregszászon (Szovjetunió) van, ott őrzik az előbb említett, most Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó részekre vonatkozó megyei igazgatási iratokat is.
