Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

segítettek volna azon. Csak a megyei önkormányzat visszaállítása (1860) után kerültek újra szakemberek a levéltár élére. A kapitalista kor első levéltárosának, Nagy Lajosnak (1860—1890) nevéhez fűződik a zsúfolt levéltár néhány modern segédletének elkészítése (Levéltári Kis Tükör, levéltári leltár, levéltári útmutató, levéltári index stb.), de az ő működésének idejére estek azok a katasztrofális méretű selejtezések is, amelyek valósággal megtizedelték a levéltár iratait. E korszakban a törvényhatósági levéltárak sorsa hanyatlásnak indult. A hanyatlás okai között látnunk kell a levéltárnoknak a közigazgatás szekerébe való befogását, önálló alispáni szakreferenssé válását, akitől az anyakönyvi, a vízügyi, az útlevélügyek stb. intézése már több időt rabolt el, mint amennyit a levéltárban — főhivatásának megfelelően — dolgozhatott volna. Somogy megye levéltárára még ekkor is néhány kiváló levéltáros működése volt jellemző, akik közül elsősorban Baranyai Béla (1905 — 1913) emelendő ki. A nagyvonalú tudományszervezési terveket készítő Baranyai utódja Molnár István (1913 — 1949) alatt, bár a levéltár országosan is ritka szép berendezést kapott, az elmélyült tudományos munka csökkenőben volt. A levéltár anyagát még a II. világháború idején sem érte jelentősebb károsodás. A XIX. század második felében történt selejtezések nagyobb pusztítást vittek véghez benne, mint a háborús cselekmények. A megyei levéltárban foglal helyet Kaposvár város levéltára is. Az 1942. évi XXIII. törvénycikkben törvényhatósági rangra emelt Kaposvár levéltára azonban, részint a korábbi hanyag kezelés, részint a háborús események folytán, csaknem megsemmisült: az a töredékes anyag, amit belőle ma a Somogy megyei Levéltár őriz, 1912-ig említésre méltó városi levéltárnak nem tekinthető. Ettől kezdve azonban megtalálhatók a város iratai a levéltárban. A levéltárban őrzött iratok mennyisége 5855 folyóméter, amely 95%-ban rendezett. A Mohács előtti oklevelek száma 101, amelyek közül a legrégibbnek kelte 1232. Somogy megye közgyűlésének jegyzőkönyvei és iratai 1658-tól kezdődően töredékesen, 1715-től 1950-ig hiánytalanul megmaradtak. A közgyűlési iratokon kívül jelentős irategyüttesei a levéltárnak a megyei adószedői iratok (1691 — 1848), valamint a feudális kori összeírásokat tartalmazó gyűjteményfond. Teljesnek mondható gyűjtemény a Regulatio urbarialis (1767) s a Mária Terézia-féle úrbérrendezés fondjában az úrbéri tabellák mellett megtalálhatók az eljárás előkészítése során felvett községi Összeírások és — több falu esetében — az extrasessionális állományok összeírása is. A darabszinten rendezett iratokhoz községsoros tárgymutatók is készültek. A kaposvári úrbéri törvényszék iratainak (1850—1860) forrásértéke kiemelkedően nagy, miután a legfontosabb termelőeszköz, a föld későbbi sorsát meghatározó első kapitalista évtized történetének alapforrását képezi. Viszonylag teljesnek mondható Somogy megye főispánjának bizalmas és általános iratanyaga 1860 — 1950 között. Ugyanez mondható el Somogy megye alispánjának iratairól is (1860 — 1950 között). A megye 9 járása közül — 1872 — 1944 között — valamennyi járás iratanyaga megtalálható.