Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Pest megyei Levéltár 1364 BUDAPEST, Semmelweis utca 6. (Pf. 30.) Tel.: 176-297 A levéltár központja és székhelye közel háromszáz esztendeje Budapesten a régi megyeháza, a jelenlegi megyei tanács épületében van. Az intézménynek Nagykőrösön és Vácott egy-egy fióklevéltára is működik. A nagykőrösi fióklevéltár elnevezése és címe: Pest megyei Levéltár nagykőrösi osztálya (2751 NAGYKŐRÖS, Hősök tere 4-5. Pf. 52. Tel.: 429). E fióklevéltár illetékessége Cegléd és Nagykőrös városokra, valamint a ceglédi járás területére terjed ki. A váci fióklevéltár elnevezése és címe: Pest megyei Levéltár váci osztálya (2600 VÁC, Géza király tér 10. Pf. 59. Tel.: 10147). A fióklevéltár illetékességébe tartozik három város (Dunakeszi, Szentendre, Vác), továbbá a szentendrei és váci járás 47 települése. A Pest megyei Levéltár közel 12 000 folyóméter iratanyagával hazánk legjelentősebb megyei levéltárai közé tartozik. A levéltárat létrehozó és fenntartó Pest megye a magyar politikai és gazdasági életben mindig kiemelkedő szerepet játszott, és ez tükröződik a levéltár gazdag történeti forrásanyagában is. A levéltár illetékessége felöleli a mai Pest megye egész területét, iratállománya folyamatosan kiegészül a megyei, valamint a helyi — igazgatási, jogszolgáltatási, gazdasági és kulturális — szervek levóltárérett irataival. Pest megye levéltára háromszázéves múltra tekinthet vissza, régebbi levéltárának létezését csak feltételezni tudjuk. A megye 1541 és 1686 között teljes egészében török uralom alatt állott. A Pest megyei közigazgatási és jogszolgáltató szervek a török elől elmenekülve a királyi területen, a szomszédos Nógrád megyében a török időszakban is tovább működtek. Ugyanazt a területet két különböző, sőt ellenséges állam helyi szervei egyidőben igazgatták, és fejtettek ott ki igazságszolgáltatási funkciót. A kettős kormányzás török iratai elvétve maradtak ránk a törökök által igazgatott magyar városok levéltáraiban (pl. Nagykőrösön). A megye magyar nemesi igazgatásának és jogszolgáltatásának török korabeli iratai már a XVII. század első feléből hiányosan fennmaradtak. A korabeli források nemcsak a megyei igazgatás iratairól, hanem kifejezetten archívumáról is tettek említést. Pest megye levéltárának első említése a megyei jegyzőkönyvekben 1664-ben történt. Ebben az időben a megye főispánja Wesselényi Ferenc, aki egyúttal az ország nádora is volt, s Murány várában, a megyei nótárius gondozásában őriztette a levéltárat. Később a nádor halála után 1678-ban a levéltár a megyei rendek utasítására a Nógrád megyei Fülek várába került, ahol iratanyagának nagy része 1682. augusztus 16-án, a vár török ostroma alkalmával elpusztult. Budának és Pest megyének a török uralom alóli felszabadulása (1686) után a levéltári hivatal még mindig a megye főjegyzőjének közvetlen irányítása alatt a pesti székházban fejtette ki működését, és itt nyert elhelyezést a levéltár is. Már 1717-ben intézkedés történt a levéltári anyag rendezéséről,