Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
gármesterei, községek, illetve körjegyzőségek iratai) az 1845—1949. évekből általában a levéltárban vannak. A megyei törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvei elvesztek ugyan, de azokat az iratanyagban található másodpéldányokból majdnem teljesen rekonstruálni lehetett. A városok képviselőtestületi jegyzőkönyvei 1945 — 1950 közötti időből hiánytalanul, a községeké kisebb hiányokkal kerültek levéltárba. A szakigazgatás helyi szervei közül kiemelést érdemel a lakosságcserét lebonyolító Áttelepítési Kormánybiztosság, továbbá az Elhagyott Javak Kormány biztossága megyei megbízottjának, valamint a földhivatalnak anyaga. A megyei tisztiorvos, állatorvos és szociális felügyelő iratai hiányosak, de megvan a pénzügyigazgatóság, gazdasági felügyelőség, erdőfelügyelőség, tanfelügyelőség és szabadművelődési felügyelőség fondja. A megyei begyűjtési hivatal anyagában jórészt az értéktelen (s időközben már ki is selejtezett) könyvelési bizonylatok maradtak meg, a többi begyűjtési hivatal anyaga elpusztult, egyedül a mezőgazdaságban legkevésbé érintett Salgótarján város nyilvántartásait őrzi a levéltár. A jogszolgáltatási szervek közül a legjelentősebb a balassagyarmati népügyészségnek nem nagy mennyiségű, de teljesnek mondható irategyüttese. A tanácsok iratait a levéltár már nagymértékben átvette: a megyei tanács és végrehajtó bizottságának, továbbá a működő községi tanácsok jegyzőkönyvei 1962-ig, a szakigazgatási szervek iratai pedig 1964-ig vannak a levéltár őrizetében. A volt járási, valamint a megszűnt községi tanácsok jegyzőkönyvei többnyire 1973-ig terjedően már levéltárba kerültek. (E tevékenység jelentőségét érzékeltetheti az a tény, hogy az 1950-ben megalakult több mint 130 községi tanács közül ma már csak alig 50 működik.) A járási szakigazgatási iratok egyes járásoktól 1956-ig, másoktól már 1960-ig bekerültek a levéltárba. A községi tanácsok iratainak még csak töredékes részét vette át a levéltár az 1950-es évek elejéről. A két város jegyzőkönyvei 1962-ig, iratai 1964-ig bezárólag vannak meg a levéltár őrizetében. Az állami, tanácsi és szövetkezeti gazdasági szerveknek az 1950—1968 közötti évekből származó mérlegbeszámolói kiemelkedő forrásértéket képviselnek. Említést érdemelnek még ezen kívül a Balassagyarmat városi és egyes községi hitelszövetkezetek 1949-ig terjedő iratai, valamint a földművesszövetkezetek pásztói járási központjának (1946 — 1951) anyaga. Az 1960-as években felszámolt két vállalat (berceli gépjavító és RIOLEX építőanyagipari üzem) iratai mellett még külön említést kell tennünk a Nógrádi Szénbányák, valamint a szécsényi palóc háziipari szövetkezet (1951 — 1965) iratairól, továbbá a különleges (cigányok részére létrehozott) sóshartyáni Szegkovács KTSz anyagáról. Az egyesületi alapszabályok és a szabályrendeletek 1945— 1949 közti sorozata szintén levéltári őrizetbe került. A levéltárról eddig megjelent ismertetések közül említést érdemelnek: Nógrád megye Levéltára. Összeállította Schneider Miklós (Salgótarján, 1969.). (Nógrád megyei Múzeumi Füzetek 17.) — Leblancné Kelemen Mária Adatok a Nógrád megyei Levéltár történetéhez (LK, 1974). — Leblancné Kelemen Mária A Nógrád megyei Levéltár fejlődése a felszabadulástól napjainkig (LSZ, 1975.).
