Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

dalom XVIII —XIX. századi, a Salgótarjáni Kó'szénbánya Rt. salgótarjáni igazgatóságának 1864 — 1945 közti, valamint a Salgótarjáni Üveg gyár Rt-nak 1929 — 1940 évekből származó kisebb mennyiségű, de tartalmilag értékes anyaga (igazgatósági és a felügyelőbizottsági jelentések sorozata), továbbá említést érdemelnek még egyes községi hitelszövetkezeteknek az 1930-as évektől meglevő különféle jegyzőkönyvei és üzleti könyvei. A megye legjelentősebb földbirtokos-főnemesi családjainak (pl. Balassa, Forgách, Zichy) iratanyaga szintén a Magyar Országos Levéltárban található, s így a levéltár csak néhány kisebb, töredékes családi levéltári anyagot őriz. Közülük különösen érdekesek a bérlőből földbirtokossá lett Schrecker család 1877 — 1949. évi iratai, melyek jól világítanak rá a századforduló polgári életformájára. Kiemelendő még a megyebeli földbirtokos, Nagy Iván történész irathagyatéka (kéziratai, iratmásolatai és iratgyűjteménye), amely személyi fond más részei az Országos Széchényi Könyvtárban, illetve a Magyar Országos Levéltárban találhatók. A gyűjtemények fondfőcsoportban a feudális kori összeírások között megtalálható az 1715— 1720, valamint 1728. évi összeírás teljes anyaga, a dicalis összeírások 1790 — 1848. közti sorozata, az 1828. évi Regnicolaris conscriptio anyaga (melynek hiányzó részeit a levéltár a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből mikrofilmen pótolta) és ezen kívül még számos különféle összeírás a XVII. század végétől. (Mindezek a közgyűlési és adószedői fondban találhatók.) Az 1857. évi népszámlálás felvételi anyaga csak a (jelenleg teljes egészében Szlovákiában levő) akkori gácsi járásból maradt meg, teljes viszont az 1869. évi népszámlálás községi összesítőinek sorozata. Számottevő még a megyében jelentős erdők üzemterveinek, az egyesületi alapszabályoknak és a községi szabályrendeleteknek, valamint költségvetéseknek gyűjteménye, továbbá az 1867. évi kataszteri munkarészeket magában foglaló földmérési anyag (különösen a helységek felvételi előrajzai). A levéltárnak egyébként az említett kataszteri térképanyagon kívül kéziratos térképgyűjteménye nincs. A filmtár 32 ezer felvételt tartalmaz, elsősorban a Magyar Országos Levéltár, valamint püspöki levéltárak és a szlovákiai Központi Bányászati Levéltár (besztercebányai bányakapitányság) iratairól. Az egyházi szervek közül jelentős a szécsényi ferences rendház 1600 — 1943. évi iratanyaga, melyben a rendház belső életére és gazdálkodására vonatkozó iratokon kívül a letétként elhelyezett különféle uradalmi gazdasági iratok gyűjteménye is megtalálható. Az 1919-es Tanácsköztársaság korszakából csak néhány község munkástanácsának jegyzőkönyve (ezek közül teljes Balassagyarmaté és Pásztóé), valamint direktóriumi rendeletek maradtak meg. A szocialista kor különleges néphatalmi szervei közül a nemzeti bizottságok anyaga a helységek többségéből megmaradt. (Teljes jegyzőkönyvi sorozata és iratanyaga Salgótarjánnak van.) A földigénylő bizottságok iratai nagyrészt elvesztek. Külön üzemi bizottsági iratok csak egyetlen salgótarjáni üzemből, a Salgótarjáni Üveggyár Rt-től maradtak meg az 1945—1948. évekből. Az igazoló bizottságok anyaga viszonylag teljes. A korszak legfontosabb közigazgatási fondjai (főispán, alispán, járási főjegyzők, városok pol-