Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

levéltár iratanyaga ebben az időszakban már csak jelentéktelen értékű és mennyiségű anyaggal gyarapodott. A mai megyei levéltár jogelődje, az Esztergomi Állami Levéltár mai épületét 1964 —65-ben alakították át levéltári célra. A levéltárak tanácsi kezelésbe vételével a Komárom megyei Levéltár jelentős fejlődésnek indult. Személyi állománya két és félszeresére, költségvetési előirányzata többszörösére emelkedett. A levéltár őrizetében levő iratanyag mennyisége 75%-kal nőtt, a további gyarapodást a raktárhelyzet szűkössége lehetetlenné teszi. Az iratanyag 85%-a középszinten rendezett. A Komárom megyei Levéltár gyűjtőköre és hatásköre a mai Komárom megyére terjed ki. A levéltár iratanyagának mennyisége 3460 folyóméter. A legrégibb hiteles eredeti irata az esztergomi keresztes konvent kiadványa 1225-ben kelt, későbbi átírt oklevélben a legkorábbi oklevél szöveg 1009-ből való. Esztergom megye fondjai közül kiemelkedő forrásértékű a megyei közgyűlés 1848 előtti iratanyaga. A jegyzőkönyvek közül különösen érdekes az Érsekújváron keletkezett 1638—1647 és 1654—1659 közti fogalmazványokat tartalmazó kötet, amelyet 1820 után Esztergom megye főispánja, a prímás történetileg is oly fontosnak tartott, hogy tisztázatot készíttetett róla. A fogalmazvány és a tisztázat is a levéltár őrizetében van, s igazolja, hogy már 1820-ban is voltak olvasati problémái a másolatot készítő levéltárnoknak. 1696— 1702, 1710— 1848 közötti időszakból a jegyzőkönyvek sorozata szinte teljes, egy-egy év kötete kallódott el a háborús időszakokban. A XVIII. század és a XIX. század első felének iratanyaga viszonylag teljes, Esztergom megye viszont ebben az időszakban az ország legkisebb megyéi közé tartozott. Ha töredékesen is, de sok irat maradt meg az 1848 —1849-es évből, amikor a megye forradalmi érzelmű vezetői Esztergomból — amelyet a császári csapatok megszálltak — Bátorkeszibe, majd Komáromba tették át a székhelyüket. Viszonylag épségben maradt meg a szabadságharcot követő időszak iratanyaga. A megyei törvényszók jegyzőkönyvei 1827-től vannak meg, s az 1849 utáni időszak megyei törvényszéki, államügyészi iratainak egy része is megmaradt. A levéltár az úrbéri törvényszék iratainak csak töredékét őrzi, az esztergomi járás községeinek a századforduló előtti évtizedekben befejezett peres iratai jelenleg a Pest megyei Levéltárban találhatók, az 1851 — 1860 közti megyéhez tartozó tatai és gesztesi járási perek viszont Esztergomban vannak. Az 1872—1918 közti iratanyag erősen selejtezett, jegyzőkönyvi anyaga sem teljes. Komárom és Esztergom megyék 1923— 1938 közötti iratanyaga terjedelmét tekintve nem nagy, erősen selejtezett, értékesebb részei pusztulást szenvedtek. Esztergom megye 1939 — 1945 közti iratanyaga töredékes — a legfontosabb információkat sem tartalmazza. Jellemző, hogy csak az 1941-es év jegyzőkönyve maradt meg. Az alispáni iratokkal együtt pusztult el 1945 körül a megye főispánjának 1867 — 1944 közötti teljes iratanyaga is. Esztergom megye két járásának, az esztergominak és a párkányinak 1848 előtti iratai nem maradtak meg, időben a legkorábbi a Bach kori