Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

Az 1950 közepétől működő tanácsok iratainak begyűjtése is megkezdődött. A megyei tanács iratai és jegyzőkönyvei 1973-ig, a járási tanácsoké 1971-ig, a városok és községek iratai 1970-ig, jegyzőkönyvei 1973-ig találhatók a levéltárban. A közigazgatás területi szakszerveinek 1945 — 1956 közötti fondjai közül levéltárban vannak már a rendőrségek megyei, városi és járási kapitányságainak (1945 — 1947), az Elhagyott Javak Kormánybiztossága megyei kirendeltségének, az egri pénzügyigazgatóságnak, a megyei földhivatalnak, a mezőgazdasági igazgatóságnak, az államépítészeti hivatalnak és a közellátási felügyelőségnek 1945— 1950, a gazdasági-és erdőfelügyelőségnek 1945— 1949, a szabadművelődési felügyelőségnek 1946—1950, az építés — és közmunkaügyi igazgatóságnak 1947 — 1949 és a begyűjtési hivatalnak 1952 — 1956 közötti iratai. A felszabadulás után életre hívott új típusú igazságszolgáltató szervek közül az egri (megyei) népbíróság (1945— 1946) és az egri (megyei) népügyészség (1945— 1948)fondja, a hagyományos jogszolgáltatási intézmények közül pedig az egri törvényszék (1945 — 1946), az egri (1946 — 1954), a füzesabonyi (1952 — 1956) és a göngyösi járásbíróság (1945 — 1952) iratanyaga került levéltárba. Az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények iratait az 1945 utáni időszakból eddig csak 1950-ig gyűjtötte be a levéltár. A középfokú oktatási intézmények közül csak az egri Gárdonyi gimnázium és a hatvani gimnázium iratai nem kerültek be végleges őrzési helyükre. A felszabadulás utáni testületek és egyesületek közül eddig az OTI egri kerületi pénztárának, majd jogutódjának, az SZTK-nak (1945 — 1962), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megyei megbízottjának (1960—1967), a megyei és j árási nőtanácsoknak (1956—1970),a TIT megyei titkárságának (1952 — 1965) és a megyei népfrontbizottságnak (1949 — 1950) iratait szállította be a levéltár. A gazdasági szervek fondfőcsoportjában a már előbb felsorolt ipari üzeme ken kívül bekerült a levéltárba a bélapátfalvi cement és mészmű, a parádi üveggyár (1945—1950) anyaga, valamint a szövetkezeti hitelintézet megyei és községi szervezeteinek iratanyaga az 1948—1950-es évekből. A levéltár begyűjtötte a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közül azoknak fondját is, amelyek 1971-ig fúzió következtében megszűntek, s így mintegy 120 közös gazdaság változó értékű és nagyságú iratanyagával rendelkezik. Különösen szegényes a forrás az 1950-es évek elejéről, bár a megyei, járási és községi tanácsok iratanyagából ezek a hiányok valamelyest pótolhatók. Az iratokhoz és kötetekhez átfogó, a legkisebb raktári egységig lebontott raktári jegyzékek állnak a kutatók rendelkezésére. Eger város irataihoz 1828-ig, Gyöngyös város irataihoz pedig 1929-ig ügyirat-darabjegyzék is készült. A Mohács előtti gyűjtemény kutatását peremlyukkártya, a feudális összeírásokét pedig fénylyukkártya és számítógépes segédlet segíti. A levéltárról, illetve annak anyagáról eddig a következő említésre érdemes ismertetések jelentek meg: Heves vármegye levéltárának történetéből (LK, 1942.). — Heves megye úrbéri és újabbkori tagosítási iratai (LSZ, 1964.). A megye oktatási