Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

A hajdúkerület levéltára 1605-től őriz okleveleket és jogbiztosító iratokat. A levéltár iratanyagából a közgyűlési jegyzőkönyvek (1694—1847), a közgyűlési iratok (1713—1848), valamint az 1707—1846 között keletkezett hajdúösszeírások kiemelkedő forrásértékűek. A kapitalista korban Hajdú megye és Debrecen város közös főispánjának iratai biztos támpontot nyújtanak a gazdasági-társadalmi-politikai fejlődés tanulmányozásához. Az elnöki iratok igen hiányosan maradtak meg az 1912-1915., 1917-1920. és 1922-1943. évekből, de hiányosak a közigazgatási iratok is. Hajdú megye főispánjának általános közigazgatási iratai az 1876., 1881., 1911., 1917. és az 1920-1922., Hajdú megye és Debrecen város főispánjának általános közigazgatási iratai pedig az 1923 — 1924., 1926 — 1927. és az 1929— 1943. évekből állnak a kutatók rendelkezésére. A megye törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei az 1876—1941. évekből maradtak meg. Teljesnek mondható az alispáni iratok sorozata, a járások anyagából viszont csak jelentéktelen töredékeket őriz a levéltár. Debrecen város tanácsának iratai országosan is kiemelkedő dokumentumai a magyar várostörténetnek. Az 1547— 1848 között keletkezett városi jegyzőkönyvek a magyar városok közül a legteljesebb sorozatot alkotják. Feltétlen említést érdemelnek az országgyűlési iratok, az 1707-től vezetett polgárkönyv, a népszámlálási iratok, az 1518-tól őrzött végrendeletek. A város számvevő hivatalának iratai betekintést nyújtanak Debrecen város pénzügyi életébe, adatokat szolgáltatnak a lakosság társadalmi struktúrájának alakulására. Igen fontos forrás a város mezőgazdasági birtokviszonyainak kutatásához a debreceni földipénztár (1818 — 1914) iratanyaga. Felbecsülhetetlen forrásértékű Debrecen városának törvényszéki fondja, amely 1604-től 1848-ig az egyes büntetőperes eljárások keretében a társadalmi ellentéteket, az osztályharc megnyilvánulásait mutatja be. Debrecen titkos levéltára az okleveleket, az 1555 — 1691 között keletkezett 143 török levelet és a város birtokaira vonatkozó iratokat tartalmazza. Az 1850 — 1853 és az 1861 — 1868 közötti tanácsülési jegyzőkönyvek mellett figyelemre méltó az 1850—1870 között keletkezett népszámlálási iratok együttese és igen fontos forrás Debrecen város törvénykezési iratanyaga 1848— 1871-ből. Említést érdemelnek Debrecen város kormánybiztos főispánjának (1918 — 1919), tanácsának (1872—1929), polgármesteri hivatalának (elnöki iratok 1872—1929, általános iratok 1930—1944), tiszti főügyészi hivatalának (1899 — 1957), tiszti főorvosának (1899 — 1950), számvevőségének (1860—1950) és rendőrfőkapitányának (töredékesen 1885 — 1918.) iratai. A megyei városok és községek fondfőcsoportjába tartoznak a volt hajdúvárosok és a két megye községei. Jelentős iratanyagot Hajdúböszörmény (közgyűlési jegyzőkönyvei 1667-től, főhadnagyának iratai 1848-tól, a polgármesteri iratok 1877-től), Hajdúdorog (közgyűlési és tanácsülési együttes jegyzőkönyve 1712-től), Hajdúhadház (közgyűlésének és tanácsülésének jegyzőkönyvei 1696-tól, hadnagyának elnöki naplója 1872-től), Hajdúnánás (közgyűlésének és tanácsülésének jegyzőkönyvei 1696-tól hiányosan maradtak fenn, főhadnagyának töredékes iratai 1820-tól, rendőrségének viszonylag terjedelmes iratanyaga 1872-től), Hajdúszoboszló (tanácsülési és közgyűlési