Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)
TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)
A levéltár kutatószobájában a nyitvatartás ideje munkanapokon 73o_ 16 3o óráig van A levéltár szakkönyvtárában közel 25 ezer könyv található, tekintélyes számban a XVII —XIX. századból. A legrégibb ősnyomtatvány a Veronában 1480-ban nyomtatott biblia. A kutatók munkáját filmleolvasó segíti, reprodukciók készítésére lehetőség van. Hajdú-Bihar megyei Levéltár 4001 DEBRECEN, Vörös Hadsereg útja 20. (Pf. 39.) Tel.: 11-005 A levéltárnak Hajdúböszörményben fióklevéltára működik (4220 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, Dorogi u. 5. Tel.: 299), amely átveszi és őrzi Hajdúböszörmény és Hajdúnánás városok, valamint Hajdúdorog, Görbeháza, Polgár és Tiszagyulaháza területén működött és működő szervek iratait. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár három egykori törvényhatósági levéltár iratait őrzi. A debreceni városi levéltárra vonatkozó első adat a mohácsi vészt megelőző időből származik, a városnak már ekkor „kancelláriája" volt, azaz okleveleket állított ki, pl. a szűcsök 1449-ben kelt privilegiális levelét. Ezentúl nemcsak a folyó iratképzés anyagát őrizte, hanem az ügyviteli célokat már nem szolgáló okmányokat is kezelte. Debrecen iratait a XVII. század végéig a „nagy ládában" tartották, de az 1700-as években már „conservatorium" említésével is találkozunk, tehát a levéltár elvált az irattártól és felvette az „archívum" nevet. A város vezetői 1774-ben elkülönítették a titkos levéltár anyagát a közlevéltártól és ez a különállás egészen 1915-ig megmaradt. Debrecen város történelmi levéltára ez évben jöhetett létre a két levéltár egyesítése nyomán. 1705-ben a várost megszálló császári csapatok nagy pusztítást végeztek az iratokban, megsemmisítették a legrégibb jegyzőkönyvek egy részét. A II. világháború alatt nem károsodott a levéltár, az 1948. évi levéltári iratselejtezés során azonban megsemmisült az adóügyi iratok jelentős része és a városi rendőrkapitányság teljes fondja. Bihar megye levéltárának legrégibb irata 1578-tól származik: Rudolf király által Hajnal István részére kiadott armális. A régi iratok feltehetően 1660-ban Nagyvárad törökök által történt elfoglalásakor pusztultak el. 1688-tól ismét vezették a megyei jegyzőkönyvet. A XVHI. században a levéltári anyagot a biztonságosabb elhelyezés érdekében több alkalommal költöztették. 1772-ben indult meg az iratok rendezése. 1790-től a megyének állandó levéltárosa volt, akik közül Viser Lipót neve érdemel említést. A Bihar megyei levéltár egy részét 1920-tól Berettyóújfaluban, az akkori megyei székhelyen őrizték. A II. világháború során az iratok egy jelentős része elkallódott, a megmaradt részt 1950-ben Bihar megye
