Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

átfogó összeírás van az 1740-es és 50-es évekből, a dikális összeírások pedig 1776-tól 1848-ig folyamatosak. Az utóbbiak hiányzó előzményeit a levéltár a Magyar Országos Levéltár anyagából mikrofilmen pótolta. Az egyházi szervek közül a győri káptalani és pannonhalmi konventi hite­leshelyi anyag emelkedik ki. A két levéltárból került ki a levéltár Mohács előtti okleveleinek döntő zöme: 384 darab. Az 1526 utáni felvallási (1533 — 1848), végrendeleti (1580— 1743) és beiktatási iratok Győr és Komárom me­gyék területére, továbbá a Dunántúl más vidékeire is tartalmaznak forrá­sokat. Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom időszakából a főispán­kormánybiztos iratai és az 1919 februárjában megalakult győri néptanács jegyzőkönyve szolgálnak forrásul. A Tanácsköztársaság korából a Győr me­gyei és városi direktórium jegyzőkönyve és iratai, valamint a Mosón megyei direktórium iratai maradtak fenn. A szocialista kor a különleges néphatalmi szervei közül a nemzeti bizottsá­gok anyaga igen töredékesen, az igazoló bizottságok anyaga viszont gyakor­latilag teljesen a levéltár őrizetében van. Az egyes helységek földigénylő bi­zottsági iratai egyáltalán nem, vagy csak nagyon hiányosan találhatók a le­véltárban. Az üzemi bizottságok iratai az üzemek fOndjaiban vannak, ki­emelten a Magyar Vagon- ós Gépgyár, továbbá a Keksz és Ostyagyár üzemi bizottságainak iratai kezeltetnek. A korszak legfontosabb közigazgatási szerveinek (főispán, alispán, járási főjegyzők, polgármesterek) fondjai az 1945—1949. évekből kisebb hiányok­kal (pannonhalmi járás segédkönyvei, magyaróvári polgármester néhány csomója) megvannak. Fennmaradt a törvényhatósági bizottság és közigaz­gatási bizottság iratanyaga is, a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek jelentős része viszont hiányzik. A szakigazgatás helyi szervei közül kiemel­kedik az Elhagyott Javak Kormánybiztossága győri megbízottjának, a la­kosságcserével foglalkozó Áttelepítési Kormánybiztosság kirendeltségének, a győri államépítészeti hivatalnak, több városi és járási rendőrkapitányság­nak és különösen a megyei földhivatalnak iratanyaga. A levéltárban van a megyei tanfelügyelőség, gazdasági felügyelőség és szabadművelődési fel­ügyelőség fondja. A jogszolgáltatási szervek közül a győri népbíróság és nép­ügyészség fondjai, valamint a győri és téti járásbíróságok erősen selejtezett iratai tarthatnak érdeklődésre számot. A tanácsok iratait a levéltár 1965-ig átvette. Levéltári kezelésbe kerültek a megszűnt járási tanácsok és végrehajtó bizottságaik jegyzőkönyvei. A köz­ségi tanácsok és végrehajtó bizottságaik 1950 — 1956, illetve 1960 közötti jegyzőkönyvei több helységnél hiányoznak vagy igen hiányosak. Áz állami, tanácsi és szövetkezeti gazdasági szervek iratai néhány esetben töredékekben kerültek levéltárba. Figyelmet néhány termelőszövetkezet 1959—1970 közötti iratai érdemelnek. A tanácsi vállalatok mérlegbeszámo­lóiból önálló levéltári gyűjtemény jött létre, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek mérlegei, jegyzőkönyvei a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai­nak iratai között találhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom