Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

gétől) rendelkezik említésre méltó iratanyaggal. A többi község képviselőtestületi jegyzőkönyvei általában a múlt század utolsó évtizedeiben kezdődnek, egyéb iratanyaguk viszont csak századunkból marad, az is nagyon hiányosan. A kapitalista korszakban •- a megyék egyesítését megelőzően is — az igazgatási szakszervek és az igazságszolgáltatási szervek jelentős részének hatásköre már mindkét megyére kiterjedt. Az igazságszolgáltatási iratok közül számottevőek a győri törvényszék cégbírósági (1871 — 1950), földrendezési (ebben található a jobbágyfelszabadítást követő úrbéri rendezés anyaga) és elnöki állagai. Említést érdemel a győri törvényszéki fogház törzskönyv sorozata, különösen az 1918 — 1945 közötti időszakból. A levéltár a járásbíróságok 1945 előtti irataiból csak jelentéktelen töredéket őriz. A közigazgatási szakszervek közül figyelmet érdemel a győri (1871 — 1950) és magyaróvári (1911 —1924) államépítészeti hivatal, a Győr és Mosón megyei gazdasági felügyelőségek (1912—1923), a győri és magyaróvári minőségvizsgáló állomások (1913 — 1944), de különösen a Győri Tankerületi Főigazgatóság egész Dunántúlra kiterjedő (1776 — 1878) iratanyaga. A győri tanfelügyelőség iratai igen töredékesen 1927-től, folyamatosan 1939-től 1945-ig találhatók meg. Az oktatási intézetek közül kiemelkednek a magyaróvári gazdasági akadémia (1850 — 1945), a győri akadémia (1776 — 1850), a győri állami főreáliskola (1861 — 1949), a győri tanítóképző intézetek (1778—1949) és a magyaróvári piarista gimnázium (1784—1948) részben anyakönyvekből, részben egyéb iratokból álló fondjai. A két megyében és a városokban működő népiskolák anyakönyvei, általában a század első évtizedeitől kezdve 1948-ig a levéltárban vannak. A köztestületek és egyesületek iratai közül a Győri Kereskedelmi és Iparkamara töredékes anyaga (1891 — 1949) érdemel említést, melyen belül csak a mestervizsga nyilvántartások képeznek folyamatos sorozatot. Az ipartestületek nyilvántartásai kisebb hiányokkal rendelkezésre állnak. Több évtizedet fognak át a halászati társulatok, sportegyletek, vöröskereszt-egyletek, a győri Kisfaludy Irodalmi Kör és a győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat kisebb, töredékes fondjai a két világháború közötti időszakból. A megyék és Győr város nagy iparvállalatainak iratai részben a háborús események következtében zömükben elpusztultak, részben töredékesen kerültek levéltárba. A legértékesebb vállalati iratanyag a Magyar Vagon- és Gépgyár kiterjedt üzleti levelezése, tervdokumentáció gyűjteménye (1895 — 1950) és a Gráb Textilipari Rt. fondja (1908-1948). A megyék területén birtokos családok (Eszterházy, Héderváry-Viczay, Zichy) iratai a Magyar Országos Levéltárban vannak. A levéltárba került családi iratok közül a Mayer-Miklás középbirtokos család (Bőny) XIX — XX. századi gazdálkodási iratai tarthatnak számot érdeklődésre. Az egykori levéltári gyűjtemények között az erdészeti üzemtervek, a községi szabályrendeletek, egyesületi alpszabályok, malomkönyvek, községi költségvetések érdemelnek említést. A térképgyűjtemény az úrbéri tagosítás térképeiből és kataszteri térképanyagból áll. Mennyisége meghaladja a