Balázs Péter: Magyarország levéltárai (Budapest, 1983)

TANÁCSI LEVÉLTÁRAK (Balázs Péter)

1983 január elejétől a Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltárára változott. A levéltár iratanyagának mennyisége 5706 folyóméter, legrégibb irata Gyula nádor 1222-ben kiadott oklevele. Győr megye első közgyűlési jegyzőkönyve 1580-ból való, és bár 1594 — 1601 között megszakadt, utána viszont 1848-ig, majd 1872-től 1944-ig hiánytalanul folyamatos a jegyzőkönyvek sorozata. A közgyűlési iratok 1625-től 1701ig magukban foglalják a közigazgatási és törvénykezési iratokat, ettől kezdve a törvényszék iratai külön találhatók. A közgyűlési anyagban az ún. törzsanyagtól elkülönülnek a fejlődés folyamán kialakult sorozatok: az országgyűlési, nemességi, úrbéri, árvaügyi, vizsgálati (tanúkihallgatások, határjárások) iratok, továbbá a közgyűlés által kiküldött választmányok (az 1809. évi francia támadás, az 1831. évi kolerajárvány ügyében) iratai. Külön említést érdemel II. József-kori közigazgatás és igazságszolgáltatás megyei iratanyaga. A levéltár az átmenetileg egyesített Győr-Moson megyében működött valamennyi szerv (közigazgatás, alispán, adószedő, foszolgabírák, földmérési bizottság, törvényszék) iratanyagával rendelkezik. A megyei tisztségviselők iratai a feudális korból csak töredékesen maradtak fenn. A kapitalista korban a főispán fondja 1868-ban kezdődik és 1945-ig — a bizalmas iratok kivételével, melyek csak 1918-ig vannak meg — hiánytalan. Teljesnek tekinthető az alispáni iratok sorozata is 1861-től 1945-ig, valamint a három járás kapitalista kori iratanyaga. Kivételt itt is a bizalmas iratok képeznek, amelyek elpusztultak. Nem szenvedtek kárt a megyei törvényszék 1701 —1848 közötti dokumentumai, melyek a megye gazdasági-társadalmi élete történetének máig is kiaknázatlan forrásai. Az abszolutizmus korának (1849 — 1860) megyefőnöki, törvényszéki és járási főszolgabírói sorozatai részben a szabadságharc történetéhez, részben a kapitalista átalakulás kezdeti lépéseinek feltárásához nyújtanak számos adalékot. Mosón megye közgyűlésének jegyzőkönyvei 1668-tól 1848-ig, majd a kapitalista korban 1871-től 1923-ig hiánytalanok. A közgyűlési iratok 1618-ban kezdődnek. A feudális korból számottevő iratgyűjtemény maradt fenn az egyes megyei tisztségviselők hagyatékából és folyamatosak a főispáni, alispáni iratok 1871 után is. Kivételt képeznek a főispán 1920—1923. évi általános iratai, melyek ismeretlen körülmények között pusztultak el. Az abszolutizmus időszakából a megyefőnöki, törvényszéki és járási főszolgabírói iratok találhatók a levéltárban. A járási közigazgatási szervek fondjai közül a magyaróvári és rajkai selejtezetten maradt fenn 1945-ig, a nezsideri 1892-ig. (Utóbbi folytatása a Burgenlandi Tartományi Levéltárban, Eisenstadtban van.) Győr, az egykori szabadalmas mezőváros múltjának legértékesebb forrásai az 1601-től fennmaradt tanácsülési és törvénykezési jegyzőkönyvek, illetve a hozzájuk csatlakozó iratok: peres ügyek, végrendeletek, számadási iratok, missilisek, telekkönyvek (1567., 1617., 1647., 1703.). Mária Terézia 1743-ban szabad királyi városi rangra emelte Győrt. Ettől kezdve a különböző iratsorozatok bő gazdagságban találhatók. Kiépült a város kamarási hivatala, mely